A rendezvényre érkezett érdeklődőket Sallainé Kővágó Rózsa könyvtáros köszöntötte, majd a fiatal költővel Torgyik Tamás, a kalocsai Szent István Gimnázium magyartanára beszélgetett, aki az iskola könyvtárát is vezeti.

Az olvasótermet teljesen megtöltő közönség soraiban nagyon sok volt a fiatal, középiskolás diák. Mint megtudtuk, nemcsak azért voltak ilyen szép számmal, mert a rendezvényre a Kalocsa Kulturális Központ és Könyvtár részvétele a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában című TÁMOP pályázat keretében került sor, hanem azért is, mert tanáraik elmondták nekik, hogy a harmincas éveiben járó Varró Dániel költészete az ifjúsághoz nagyon közel áll, esetenként kifejezetten diáknyelven íródott, s ez fölkeltette érdeklődésüket.

A tanulók nem csalódtak. Varró Dániel verseiben gyakran jelennek meg hétköznapi, sőt, néha banális elemek, ami meghökkentően hathat, bár a kortárs irodalomtól egyáltalán nem idegen. Ugyanakkor műveit nagyon sok nyelvi játékosság, humor, szójáték fűszerezi, amitől különösen könnyed és olvasóbarát a költészete. Témái és azok megformáltsága is könnyen emészthetővé teszik munkáit. Nem föltétlenül próbál mély létkérdéseket bolygatni, de ha mégis, akkor is nagy derűvel teszi.
A verseit jellemző humor és könnyedség élő beszédében is éppúgy föllelhető, így az egész előadás nagyon jó hangulatban telt, sok nevetéssel.



Varró Dániel 1977. szeptember 11-én született Budapesten. Ott is érettségizett, az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban 1996-ban, s már gimnazistaként is publikált verseket különböző irodalmi lapokban és folyóiratokban. Később az ELTE-BTK magyar–angol szakára járt. Munkásságának egy rész a gyermekirodalom tárgykörébe sorolható, amely felé gyakorló apukaként fordult.
Öt önálló kötete jelent meg: Bögre azúr (1999), Túl a Maszat-hegyen – verses meseregény (2003), Szívdesszert (2007), Akinek a lába hatos – Korszerű mondókák kisbabáknak (2010), Akinek a foga kijött – Még korszerűbb mondókák kevésbé kis babáknak (2011), Műfordítóként verseket, színdarabokat ültet át magyar nyelvre. Drámafordításait és egyéb színházi munkáit fővárosi és vidéki színházak egyaránt előszeretettel tűzik műsorukra.
Tagja a József Attila Körnek (JAK), a Szépírók Társaságának és a MAOE-nek is.
Munkásságát számos elismeréssel jutalmazták már, közülük a legrangosabbak a Petőfi-díj (2003), a József Attila-díj (2005) és Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2007).