A szüreti felvonulás immáron dicséretes negyedszázadának alkalmával ma sincsenek talán kevesebben, akik megcsodálják, mint annak idején, ám a felvonulás nagysága nem hasonlítható össze a régiekével. Ahogy állunk a Liszt Ferenc AMI, azaz az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Petőfi Sándor utcai épületének udvarán, bizony a hangulat már szüreti mulatsággal telített. Érkeznek a hintók, a szekerek, melyeket már az utcán az érdeklődő felnőttek és gyerekek sokasága fogad. Egy-egy díszes hintó, vagy a kiscsikójával érkező igazán szépen lovagoló lány láttán, nem kis csettintéssel nyilvánítja ki tetszését a mögöttem álló húsz év fölötti fiútrupp. Az udvar az indulásra olyannyira megtelik, hogy nyugodtan rámondható: talpalatnyi hely sincsen. Valaki ki is mondja: tán ki kellene tenni a táblát – teltház!
Bizony egy egész lovas bandérium gyűlt össze, mutatva, hogy immáron Kalocsán és környékén, a magánszférától sem távoli a lótenyésztés és a lovagolás öröme. Foktőről olyan díszes sallangokkal teli lószerszámmal felszerelt két kanca jött a tárcsafékes díjhajtó kocsit könnyedén repítve, hogy a rátekintő nézőnek a lelke repesett. Mint megtudtuk a gazdától egykoron, még a kezdetek idején maga is versenyzett méghozzá négyes fogattal. A sok díszes szállító jármű mellett ott állt, mint minden esztendőben Váczi Attila is a szamárfogatával, a kocsiderékban a négy székkel. Valaki jóindulattal meg is jegyzete: szegény kis csacsi. Hát igen, mint Váczi Attila mondta, biz’ az félidős. Kis csikó áll a házhoz.
A kitűzött időben elindult – talán az összes szüreti felvonulások – leghosszabb tömött menete, mely a szokott helyeken a Szentháromság téren, a Foci büfénél, majd hosszabban elidőzve a Kétgólya fogadónál, legközelebb a Vigadó saroknál, s végül az Eperföldi templom és iskola környékén hívta a nagyérdeműt az esti vígságra. Mint lenni szokott, ha paripák összekerülnek ekkora tömegben, adódik apróbb gond is, hiszen a csődörök és kancák érzelmi mivoltukat nem hagyják a gazda istállójában. Meg hát ekkora tömeghez aligha szoktak ezek a szép és derék jószágok.
A negyedszázados jubileumi felvonulás az idén szépségével, jól lovagló fiataljaival, a díszes hintókkal most is megemelték a bíróné Bencze Károlyné és a bíró Buzai Bertalan tisztét.
B.F.
Visszatekintve a kezdetekre, bizony akkoriban még csak néhány lovas volt a szüreti felvonuláson, ami természetes is volt, hiszen az 50-60-as évek végén-elején rendezett egy-két alkalommal csak a Kalocsai Állami Gazdaságnak volt ló-tenyészete. Hargitai Matyi bácsi, a gazdaság jószágainak szakavatott gazdásza viszont kiváló lovas volt, és fekete nóniuszán oly büszkén ült néhány lovasával kísérve, hogy istenuccse külön csodálni való volt. Az pedig bohókás élvezetet nyújtott, hogy a kórház csacsija a „cigány családdal” körbe ügetette a felvonulókat.
Blogok
Ezt fald fel! Lajcsi szelet
Tudom, nemrég voltak az ünnepek, és annyi sütit ettünk, amennyi csak belénk fért, de [...]Mit nézzünk ma a tévében? Hétfő, február 22. – Búcsú
Kedves Olvasóim! Úgy döntöttem, nem írom tovább ezt a blogot. Ennek oka elsősorban a tévéműsorok kínálatának erodálódása: nincs már mit ajánlgatni.[...]Urbanista Szürreális termálfürdőt árulnak 390 millióért
Gombaházak, piramisok és egy hangulatos törökdúlás-festmény teszi teljessé a képet.További hírek
Humor
... tovább »