A rendezvény megnyitása előtt Betlenné Dajkó Ágnes fuvolajátékát, valamint a Váczi Attila által előadott Kacsó Sándor: Advent a lágerben című versét hallgathatta meg a közel nyolcvan fő, aki részt vett a rendezvényen, s aki fazekasmesterünk köré szerveződik időről időre. A kiállítást dr. István Erzsébet néprajzkutató, a Néprajzi Múzeum főmunkatársa nyitotta meg „Egy mai habán mester és néhány régi” című előadásával.
Megtisztelő vendége is volt a rendezvénynek, hiszen Tolnáról eljött a város polgármestere, dr. Sümegi Zoltán és felesége, akik jelenlétükkel megtisztelték városuk fazekasmesterét. A polgármesteri köszöntőben nem csak Verseghy Ferencet méltatta dr. Sümegi Zoltán, hanem elismeréssel és csodálattal viseltetett az alkotóház irányában is. Hozzátette, hasonló kezdeményezést jómaga is szívesen látna az általa vezetett településen.

Verseghy Ferenc a Tolna megyei Alsónyéken született, s mint a középkori mesterlegényeket, a tanulmányai Őt magát is hosszú időre elszólították szülőföldjéről. Habán fazekasként 1969-ben kezdte meg munkásságát, s mint minden egyes nyilatkozatában elmondja, szerencséjének tartja, hogy a Sárköz nagy fazekasmesterétől, Tamás Lászlótól tanulhatott, aki a hazai habán kerámia felújítója, megújítója volt.
Mi is a habán, mi is a habán technológia? A habánok anabaptista, újkeresztény vallású csoportok voltak, akik az őskereszténységhez való visszatérést hirdették. Zárt közösségekben éltek, elkülönülve a város vagy a falu népétől, aki csak felnőtt korukban keresztelkedtek meg. Azt tartották, hogy a hit vállalásának tudatos elhatározásnak kell lennie. A XVI. századi Európában azonban nem nézték jó szemmel a vallás új ágát, ezért üldözték őket. Magyarországon a felvilágosult főurak viszont szívesen engedték őket letelepedni birtokaikon, hiszen sokféle kézműves mesterséggel foglalkoztak igen magas színvonalon. Díszítésükre jellemző, hogy a fehér mázon ragyognak a sárga, zöld, kék színek, amelyekkel eleinte a javarészt reneszánsz motívumokat festették. A festés nagy ügyességet kívánt, mert a nyers mázra a festék azonnal rászáradt, javításra nincs mód. A technikát a habán mesterek Itáliából hozták magukkal, s ismertették meg a világgal.

Az előadás után mindenki saját szemével láthatta, hogyan lesz az egyszerű, nyers agyagtányérból először fehér mázas, egyszerű, majd a mester keze nyomán sárga, zöld és kék virágdíszekkel körülölelt ünnepi terítéknek is beillő tányér. Aki pedig még nem vett meg minden ajándékot szeretteinek, az este folyamán megtehette.

elena