Kedvencekhez
A Költészet Napja Kalocsán
2008. április 15.,kedd 18:19 |
Pénteken a Művelődési Központ kamaratermében a március 15-i városi szavalóverseny dobogós helyezettjei József Attila születésnapja és a Magyar Költészet Napja alkalmából gála műsort tartottak.
Megosztás:
A gálaműsoron a városi szavalóverseny az első három helyezést elért diákok vehettek részt, az Eperföldi és a Kertvárosi Általános Iskolából öt-öt fő, a Belvárosi Általános Iskolából és a Szent István Gimnáziumból két-két fő.
A közönség soraiban szép számmal foglaltak helyet szülők, nagyszülők, pedagógusok, akik a büszkeség és szeretet érzéseivel is megtöltötték az amúgy is teltházas kamaratermet.
Asperján Istvánné a Közművelődési Intézmény vezetője rövid köszöntőjében emlékezett meg hazánk talán legismertebb és legnagyobb költőjéről, József Attiláról, akinek születésnapján 1967 óta rendezik meg a költészet napi rendezvényeket.
- A magyar költészetben József Attila a legjelentősebb szerző, későbbi pályatársai közül nagyon sokan írtak hozzá verset. Egy gondolatot engedjenek meg László Zoltán író, újságíró és publicista véleményéből: Minden, ami a költészetben addig volt, beleolvadt József Attilába, s minden, ami azóta van, vele kezdődik. Azt hiszem, ettől jobban nem lehet összefoglalni a költő munkásságát. Magyarországon először minden társadalmi és politikai változást a költők és műveik fémjeleznek. A mai felgyorsult világban sajnos egyre kevesebb verses kötet jelenik meg, egyre ritkábban lehet a versek szeretetének tanúbizonyságát venni. Éppen ezért külön öröm számunkra, hogy ma itt lehetünk a sok versszerető gyerekkel, és szüleikkel, kísérőikkel együtt ünnepelhetjük a vers ünnepét.
Az igazgatónő köszöntője után Zsombori Zsuzsanna, a Művelődési Központ munkatársa egymás után szólította színpadra a gyerekeket, akik közül a következők vettek részt az alább olvasható költeményekkel: Nagypál László szavalta el Kányádi Sándor A kecske versét, Elamin Flóra Romhányi József A teve fohászát, Vida Sára Gyulai Pál A pulyka és a veréb művét, Podholiczky Rebeka Weöres Sándor Vörös hajú lányok című versét, Ék Márton Andok Veronika Tavasz van költeményét, Kapitány Réka pedig Reményik Sándor Kegyelem művét tolmácsolta. Az alsó tagozatosok szavalatai után Bajomi Réka és Szklenka Orsolya a Liszt Ferenc AMI növendékei fuvola produkciójukkal kápráztatták el a hallgatókat, felkészülésükben Bethlenné Dajkó Ágnes fuvola tanár volt segítségükre. Az általuk először előadott mű Ötvös József Intermezzo-ja volt, majd még kétszer léptek ők is a színpadra, Hofmeister Adagio és Rondó tételével.
A gálaműsor második felében Gyüre Ramóna szavalta el Petőfi Sándor Az apostol művének egyik részletét, Beros Loretta Veres Péter Én nem mehetek el innen című versét, majd P. Szabó Ráchel Éva Reményik Sándor Kegyelem költeményét. A rövid fuvola duett után jött a 7-8. osztályos kategória három résztvevője, név szerint Tóth Tamás, aki Mécs László vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld című igen csak elgondolkodtató verse, majd Stang Bálint Patrik Vass Albert emlékezés egy régi márciusra költeménye és a kategória utolsó előadójaként Takács Roland Reményik Sándor Eredj, ha tudsz műve. A műsor végére maradtak a nagyok , vagyis a középiskolások. Először Mészáros Máté szavalta el Máray Sándor Halotti beszédét, végezetül pedig Halmos Tímea adta elő teljes beleéléssel József Attila Kései sirató kolosszális költeményét.
Le a kalappal a fellépők előtt, péntek délutáni teljesítményük igazán méltó volt az ünnepi naphoz. Szavalatukon érezhető volt, hogy sokkal nyugodtabban, kevésbé izgulva, saját ritmusukban verseltek, hiszen ez a délután nem a megmérettetésről szólt, hanem a tisztelgésről. Ki szeretném emelni Tóth Tamás, Mészáros Máté és Beros Loretta előadását, nekem nagyon tetszettek, amely teljesen szubjektív vélemény.
Gratulálok minden verset szerető gyermeknek, s köszönet a stílusos ünneplésért!
lna
A közönség soraiban szép számmal foglaltak helyet szülők, nagyszülők, pedagógusok, akik a büszkeség és szeretet érzéseivel is megtöltötték az amúgy is teltházas kamaratermet.
Asperján Istvánné a Közművelődési Intézmény vezetője rövid köszöntőjében emlékezett meg hazánk talán legismertebb és legnagyobb költőjéről, József Attiláról, akinek születésnapján 1967 óta rendezik meg a költészet napi rendezvényeket.
- A magyar költészetben József Attila a legjelentősebb szerző, későbbi pályatársai közül nagyon sokan írtak hozzá verset. Egy gondolatot engedjenek meg László Zoltán író, újságíró és publicista véleményéből: Minden, ami a költészetben addig volt, beleolvadt József Attilába, s minden, ami azóta van, vele kezdődik. Azt hiszem, ettől jobban nem lehet összefoglalni a költő munkásságát. Magyarországon először minden társadalmi és politikai változást a költők és műveik fémjeleznek. A mai felgyorsult világban sajnos egyre kevesebb verses kötet jelenik meg, egyre ritkábban lehet a versek szeretetének tanúbizonyságát venni. Éppen ezért külön öröm számunkra, hogy ma itt lehetünk a sok versszerető gyerekkel, és szüleikkel, kísérőikkel együtt ünnepelhetjük a vers ünnepét.
Az igazgatónő köszöntője után Zsombori Zsuzsanna, a Művelődési Központ munkatársa egymás után szólította színpadra a gyerekeket, akik közül a következők vettek részt az alább olvasható költeményekkel: Nagypál László szavalta el Kányádi Sándor A kecske versét, Elamin Flóra Romhányi József A teve fohászát, Vida Sára Gyulai Pál A pulyka és a veréb művét, Podholiczky Rebeka Weöres Sándor Vörös hajú lányok című versét, Ék Márton Andok Veronika Tavasz van költeményét, Kapitány Réka pedig Reményik Sándor Kegyelem művét tolmácsolta. Az alsó tagozatosok szavalatai után Bajomi Réka és Szklenka Orsolya a Liszt Ferenc AMI növendékei fuvola produkciójukkal kápráztatták el a hallgatókat, felkészülésükben Bethlenné Dajkó Ágnes fuvola tanár volt segítségükre. Az általuk először előadott mű Ötvös József Intermezzo-ja volt, majd még kétszer léptek ők is a színpadra, Hofmeister Adagio és Rondó tételével.
A gálaműsor második felében Gyüre Ramóna szavalta el Petőfi Sándor Az apostol művének egyik részletét, Beros Loretta Veres Péter Én nem mehetek el innen című versét, majd P. Szabó Ráchel Éva Reményik Sándor Kegyelem költeményét. A rövid fuvola duett után jött a 7-8. osztályos kategória három résztvevője, név szerint Tóth Tamás, aki Mécs László vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld című igen csak elgondolkodtató verse, majd Stang Bálint Patrik Vass Albert emlékezés egy régi márciusra költeménye és a kategória utolsó előadójaként Takács Roland Reményik Sándor Eredj, ha tudsz műve. A műsor végére maradtak a nagyok , vagyis a középiskolások. Először Mészáros Máté szavalta el Máray Sándor Halotti beszédét, végezetül pedig Halmos Tímea adta elő teljes beleéléssel József Attila Kései sirató kolosszális költeményét.
Le a kalappal a fellépők előtt, péntek délutáni teljesítményük igazán méltó volt az ünnepi naphoz. Szavalatukon érezhető volt, hogy sokkal nyugodtabban, kevésbé izgulva, saját ritmusukban verseltek, hiszen ez a délután nem a megmérettetésről szólt, hanem a tisztelgésről. Ki szeretném emelni Tóth Tamás, Mészáros Máté és Beros Loretta előadását, nekem nagyon tetszettek, amely teljesen szubjektív vélemény.
Gratulálok minden verset szerető gyermeknek, s köszönet a stílusos ünneplésért!
lna
Megosztás:
