Mintegy húsz uniós állam- és kormányfő jelenlétében a norvég Nobel-bizottság elnöke, Thorbjorn Jagland hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak a nemzetközi gazdasági válság ellenére előre kell haladnia. Mint fogalmazott, "meg kell őrizni azt, amit elértünk, és javítani kell azon, amit megalkottunk, hogy lehetővé váljék az európai közösséget ma fenyegető problémák megoldása". Szerinte ez az egyetlen lehetőség a válság okozta nehézségek kezelésére.

Jagland - akit Európa-pártinak ismernek az egyébként euroszkeptikus Norvégiában - ezután átadta a díjat a három fő európai intézmény képviselőinek, Herman Van Rompuynek, az Európai Tanács, José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság és Martin Schultznak, az Európai Parlament elnökének.

Az átadásnál mintegy húsz uniós állam- és kormányfő volt jelen, köztük Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia köztársasági elnök. Magyarországot az eredeti elképzelések szerint Áder János államfő képviselte volna, de mivel repülőgép-járatát az erős havazás miatt törölték, nem tudott elutazni. A "nagy hiányzók" között volt David Cameron brit miniszterelnök, és Václav Klaus cseh elnök, akik nem tartoznak az uniós együttműködés vérmes támogató közé.

A díjat megköszönve Van Rompuy egyebek között arról beszélt, hogy "olyan időkben, amikor a bizonytalanság az úr, ez a nap Európa- és világszerte az unió alapvető céljára emlékezteti az embereket. Ez a cél az európai nemzetek testvériségének elmélyítése, ma és a jövőben".

Az uniós állam- és kormányfői tanács elnöke hangsúlyozta: "az a tény, hogy ma oly sok európai vezető van itt jelen, aláhúzza közös meggyőződésünket: hogy együtt és erősebben kerülünk ki a válságból. Elég erősen ahhoz, hogy megvédjük érdekeinket, és előmozdítsuk értékeinket a világban... Mindannyian azon munkálkodunk, hogy egy jobb Európát hagyjunk gyermekeinkre és unokáinkra" - hangoztatta Van Rompuy.

Barroso azt említette meg, hogy ma már az európai egység egyik leglátványosabb jelképét mindenki a kezében tartja, mégpedig a közös uniós pénzt, az eurót. "Az európai egység megteremtésére való törekvésünk nem tökéletes műalkotás; sokkal inkább folyamatban lévő munka, amely szüntelen és körültekintő gondoskodást igényel" - mutatott rá mindazonáltal az Európai Bizottság elnöke.

José Manuel Durao Barroso kijelentette azt is: "Az elmúlt hatvan évben az európai projekt igazolta, hogy az embereknek és a nemzeteknek lehetséges megvalósítaniuk a határokon átnyúló összefogást (...) Itt és ma az a reményünk és az elkötelezettségünk, hogy a jóakaratú emberek hozzájárulásával az Európai Unió elő fogja segíteni, hogy ez az összefogás az egész világon megvalósuljon."

A díszvacsora menüje az utolsó titok

Ha a kitüntetettek már átvették a Nobel-díjakat XVI. Károly Gusztáv svéd királytól Stockholmban, az idei Nobel-díjakkal kapcsolatban az utolsó részletre, mégpedig a nagyszabású fogadás menüjére is fény derül.

A hétfői gálavacsorát a stockholmi városháza kék szalonjában tartják, a terítékre kerülő fogások listája a hagyományoknak megfelelően csak az utolsó percben válik ismertté, amikor a meghívottak helyet foglalnak az asztaloknál.

A Nobel-alapítvány eddig csak azt közölte, hogy a menüről Andreas Hedlund mesterszakács, a desszertekről két cukrászmester, Conrad Tyrsén és Ted Johansson gondoskodik. Hedlund volt 2002-ben Svédország séfje, Tyrsén pedig a legjobb cukrász címét nyerte el 2009-ben. Az ételeket már a fogadás előtt három nappal elkezdik összeállítani, hogy minden időben kész legyen. A Nobel-alapítvány már szeptemberben ajánlatokat kap nemzetközileg is elismert séfektől, ezek közül választ.

A vacsorán résztvevő meghívottak száma manapság már 1300-ra rúg. A kék szalon 1974 óta helyszíne a fogadásnak. Az első bankettet 1901-ben a stockholmi Grand Hotelben tartották, 113-an foglaltak helyet, mindannyian férfiak voltak. Az uraknak 15 svéd koronát kellett fizetniük az ötfogásos menüért. Az 1910-es években a Nobel-vacsorák népszerű ételei voltak a levesek, például a tortue claire, azaz teknőcleves - merthogy a menü francia nyelvű. 1914 és 1919, illetve 1939 és 1944 között a világháborúk miatt nem voltak fogadások, az erre szánt pénzt a vöröskeresztnek adták. A II. világháború után egyszerűbb fogásokat szolgáltak fel, mindössze három fogás volt, előfordult, hogy szendvics került az asztalra. Az ötvenes években a halak és a tenger gyümölcsei kerültek előtérbe, ekkor szolgáltak fel először olyan italok, mint a barackpálinka és a konyak. 1976-ban kínálták először a Nobel parfét.


Hirado.hu