A Petíciós Bizottság november 9-i ülésén történt
2010. november 11.,csütörtök 14:59 |
Szigorúbb fellépést az állatkínzókkal szemben
Egy magyar állampolgár által benyújtott petíció szerint egyre nagyobb méreteket ölt az állatkínzás. Egy úgynevezett állatrendőrség felállítása mellett száll síkra, amelynek kötelékében a rendőrök és nyomozók speciális állatvédelmi képzésben részesülnének. Ezenfelül úgynevezett állatvédelmi képzőközpontok bevezetése és a büntetési tételek szigorítása mellett érvel. Meg kellene tiltani, hogy a kísérleti állatoknak fájdalmat, stresszt vagy tartós sérülést okozzanak, vagy elpusztítsák őket.
A petíció benyújtójának állítása szerint statisztikailag bizonyított az a tény, hogy azok az emberek, akik állatokat kínoznak, veszélyt jelentenek a társadalomra, és emberellenes bűncselekményeket is elkövetnek.
A Petíciós Bizottság a benyújtót tájékoztatja arról, hogy az általa említett kérdést nem szabályozza külön a közösségi jog; a közösségi jog csak a mezőgazdasági üzemekben tartott állatok jólétével, ezeknek az állatoknak a levágásával és szállításával, és az állatok laboratóriumi felhasználásával kapcsolatos területekre vonatkozik; mivel ez a kérdés a tagállamok hatáskörébe tartozik, jelenleg nem létezik az állatokkal szemben elkövetett kegyetlenségre vonatkozó – a tagállamok által valamennyi célkitűzés tekintetében elismert – definíció. Emellett az állatok jóllétéért és az állatok védelméért 2006 és 2010 között folytatott közösségi cselekvési tervről szóló, 2006. október 12-i európai parlamenti állásfoglalás elküldésre került a petíció benyújtójának.
Megakadhat a Szamos-Kraszna közi árapasztó tározó építése
A másik magyar vonatkozású petíció az árvíz elleni védekezési intézkedésként megépítendő, Szamos-Kraszna közi árapasztó tározóval kapcsolatos projekt elleni tiltakozásáról szólt. A benyújtója a magyar Alföld Tisza menti részeit érintő árvizek elleni küzdelmet célzó projekt hasznossága ellen hoz fel érveket.
A petíció benyújtójának állítása szerint a projekt egy téves feltevésen, azaz a Szamos-Kraszna és a Tisza folyók egyidejű áradásával kapcsolatos feltevésen alapul. Állítása szerint elenyészően kicsi annak a valószínűsége, hogy egyidejűleg kerüljön sor az említett folyók áradására, és ez a hóolvadások és a heves esőzések különböző földrajzi területeken történő egyidejű előfordulását jelentené. Véleménye szerint valószínűtlen ennek a helyzetnek a bekövetkezése, és kifejti, hogy a projekt kidolgozói által említett korábbi 1970-es árvizet a Szamos folyó romániai szakaszán található gát átszakadása okozta, és nem a vízállás mindhárom folyón történő egyidejű tetőzése. A petíció benyújtója kifogásolja a projekt 8 község lakosaira kifejtett negatív hatását, és kifejti, hogy a projekt kivitelezése a termelő terület legelővé és vizes élőhellyé való visszaminősítését eredményezné. A petíció benyújtója kifogásolja a hatásvizsgálat eredményeit, és azt állítja, hogy a nyilvános konzultációs eljárást nem folytatták le megfelelően.
A petíció benyújtója arra kérte az Európai Parlamentet, hogy érje el az Európai Bizottságnál valamennyi, a magyar hatóságok által a projekttel kapcsolatosan benyújtott pénzügyi támogatás iránti kérelem elutasítását. Ezt a Petíciós Bizottság elfogadhatónak nyilvánította, és tájékoztatást kért a Bizottságtól.