Ez az első halálos ítélet Azíz ügyében, aki a Szaddám-kormány "arca" volt a külföldi fővárosokban és az ENSZ-ben. Akkor vált ismertté nemzetközi körökben, amikor 1980-ban Irak háborút indított Irán ellen, és ő hozzásegítette országát az Egyesült Államok támogatásának elnyeréséhez. Kuvait iraki megszállása és az 1991-es öbölháború idején lett a rezsim prominens alakja külügyminiszterként. Később kormányfő-helyettessé nevezték ki.

2003 áprilisában feladta magát a megszálló amerikai erőknek, azok pedig idén átadták az iraki börtönhatóságoknak. Augusztusban egy börtöninterjúban azzal vádolta Barack Obama amerikai elnököt, hogy úgymond "farkasokra hagyja Irakot", ha kivonulnak az amerikai csapatok. A 74 éves férfi egészsége egyre romlik, januárban szélütés miatt kellett kórházba szállítani.

Tárik Azízt korábban két perben már összesen 22 évi börtönbüntetésre ítélték. Tavaly márciusban 15 évet kapott azért, mert megállapították bűnrészességét több tucat kereskedő kivégzésében árdrágítás miatt. Még az év augusztusában hétévi börtönt szabtak ki rá kurdoknak a lakóhelyükről való elűzésében játszott szerepéért a Szaddám-rendszer alatt.

A vallási pártok üldözése ügyében a rezsim két másik oszlopos tagját is halálra ítélte kedden a bíróság: Szadún Sákir volt belügyminisztert és hírszerzőfőnököt, valamint Abíd Hamúdot, a diktátor egykori magántitkárát.

Tárik Azíz Jordániában élő fia, Zijád Azíz szerint apja halálra ítélése "bosszúhadjárat mindazok ellen, akiknek közük volt Irak múltjához, és bizonyítja a WikiLeaks honlap által közzétett információk hitelességét". Mint mondta, apjának "soha semmi köze nem volt a vallási pártokhoz", sőt "ő maga volt az egyik vallási párt, a Dava áldozata".

Forrás: MTI