Mark Reid (Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics) és kollégái tíz rádiótávcső segítségével tanulmányoztak újszülött csillagokat a Tejútrendszerben. Az ilyen fiatal objektumok az aktív csillagkeletkezési régiókat, így a Galaxis spirálkarjait jelzik.

A felmérés során sikerült az objektumok pozícióját, mozgását és tőlünk mért távolságát minden korábbinál pontosabban meghatározni - ez alapján pedig galaxisunk egészének több jellemzőjét megmérni. Az új adatok alapján a Tejútrendszer lényegesen nagyobb, mint azt eddig feltételezték: mérete közel másfélszerese a korábban becsültnek.
A vizsgált égitestek egyébként gyorsabban keringenek a centrum körül, mint ahogyan azt eddig gondolták. A felmérés alapján a Nap térségében (tehát a Tejútrendszer centrumától 28 ezer fényévre) a keringési sebesség a korábban becsült 220 kilométer/másodperc helyett 260-270 kilométer/másodperc körüli. Ez jelentős, 15%-os növekedést jelent.

A gyorsabb keringés nagyobb tömegre utal, ennek megfelelően galaxisunk közel 50%-kal nehezebb a korábban feltételezettnél. Eszerint pedig valamivel sűrűbb is az anyaga, mint ahogy eddig gondolták. Itt elsősorban nem hagyományos anyagra kell gondolni, hanem láthatatlan tömegre. A spirálkarok térbeli szerkezetével kapcsolatban pedig arra utal a felmérés, hogy nem kettő, hanem inkább négy lehet belőle galaxisunkban - de itt további mérések szükségesek a térbeli jellemzők pontos megismeréséhez. Az eredményeket az American Astronomical Society most zajló konferenciáján ismertették.

A fentiek egyben azt is jelentik, hogy mintegy néhány milliárd év múlva a Tejútrendszer az Androméda-galaxissal nagyobb sebességgel fog összeütközni. A nagyobb tömeg nyomán erősebb lesz a köztük fellépő gravitációs vonzás, és ettől hevesebb lesz a találkozó.

Forrás: origo.hu