Hurrikánnak az Atlanti-óceán térségében, az Egyenlítőhöz viszonylag közel kialakuló örvénylő ciklonokat nevezik - mondta az InfoRádiónak az Országos Meteorológiai Szolgálat Siófoki Viharjelző Obszervatóriumának meteorológusa.

Az afrikai partok menték kialakuló heves zivatarok nagy térségből gyűjtik össze a légtömegeket, egyre hevesebbé válnak, és lassan forgásnak indulnak. Az óránként 60 kilométeresnél kisebb sebességgel forgó zivatargóc még nem tornádó, ez az úgynevezett trópusi depresszió. Ha a rendszer kerületi sebessége eléri vagy meghaladja a 120 kilométer/órát, már hurrikánnak nevezik - magyarázta Horváth Ákos.

Ilyen trópusi ciklon általában akkor alakul ki, amikor a tengervíz hőmérséklete magasabb, mint a levegőé - jegyezte meg a meteorológus.

Jelentős károk
A hurrikánok azért veszélyesek, mert néhány száz kilométer átmérőjűek is lehetnek, így adott esetben képesek a tenger szintjét is megemelni, ráadásul vonulásuk özönvízszerű csapadékkal jár. A ciklonok gyorsan mozognak, óránként 20-40 kilométert is megtehetnek - mondta a szakértő.

A trópusi ciklonok "fűtőanyaga" a meleg tengervíz, így halálukat jelentheti az, ha partok fölé sodródnak. Ilyenkor gyorsan leépülnek, ám amíg e folyamat - akár napokig is - tart, a gyakran árvizeket kiváltó ciklonok még jelentős károkat okozhatnak - tette hozzá Horváth Ákos.

Miről kapják a nevüket?
A hurrikánok neveiről manapság a Meteorológiai Világszervezet (WMO) illetékes tanácsa dönt: lista készül, amelyben abc-sorrendben szerepelnek a nevek. Az év első hurrikánjának neve A-val kezdődik.

A Wikipedia vonatkozó szócikke szerint hat névlista forog, így hatévente ugyanazok a nevek kerülnek sorra, míg a különlegesen nagy rombolást végző, vagy más módon kivételes ciklonok nevét "befagyasztják", mint a híres csapatjátékosok mezszámát. Amennyiben egy év során több mint 21 trópusi ciklont észlelnek, a nevek a görög abécével folytatódnak (alfa, béta, gamma stb.).

forrás: InfóRádió