Kedvencekhez
Egy lépéssel közelebb jutottunk a Hold lakhatóvá tételéhez
2008. április 17.,csütörtök 21:55 |
Közeledik az a nap, amikor virágok nyílnak majd a Holdon - állítják az Európai Űrhivatal (ESA) tudósai, akik bebizonyították, hogy a büdöske nagyszerűen megterem a kövek között, és még táptalajra sincs szüksége ehhez.
Megosztás:
Sokan gondolják úgy, hogy növények elterjesztése az első lépés ahhoz, hogy lakhatóvá tegyük a Holdat - ez azonban hivatalosan nem célja az Európai Űrhivatalnak, amelynek egyik vezető tisztségviselője a tervet "science fictionnak" nevezte.
A büdöske holdbeli esélyeiről a kutatók az Európai Földtudományi Szövetség (EGU) éves bécsi közgyűlésén számoltak be. Az Európai Űrkutatási és Technológiai Központ (ESTEC) vezető kutatója, Bernard Foing hangsúlyozta: azért lenne fontos a növénytermesztés a Holdon, mert ezáltal alapvető tapasztalatokat szereznénk azzal kapcsolatban, hogyan alkalmazkodik a földi élet a holdi körülményekhez.
Elméletileg nem lenne nagy különbség aközött, hogy az űrbázison, vagy a Holdon tartják-e a növényeket, ha sikerül a számukra biztosítani a tápanyagot, a vizet és a mesterséges atmoszférát, márpedig az űrállomáson már többször neveltek növényeket.
Az ESA szerint az lenne az újdonság, hogy a büdöskének nem kellene a Földről szállítani a talajt és a tápanyagot. A kísérletek bíztatóak: az Ukrán Tudományos Akadémia Natasa Kozirovszka és Irina Zajec vezette kutatócsoportja olyan kövek közé ültetett körömvirágot, amely nagyon hasonló a holdkőzethez.
Csak néhány baktérium kell...
Az anortozit a holdi felföldek anyaga. A "tiszta" anortoziton a virágok "szenvedtek", de amikor bizonyos baktériumokat adtak a kőzethez, a büdöske növekedni kezdett - a baktériumok nyilvánvalóan kivonták a növény számára fontos tápanyagot - például a káliumot - a kőzetből.
Foing szerint nincs ok kételkedni abban, hogy elméletileg ez az elv működik a Holdon is. De tovább kell lépni, tette hozzá, és ki kell választani azokat a növényeket és baktériumokat, amelyek különösen jól alkalmazkodnak a holdbéli viszonyokhoz - vagy genetikailag kell ezeket alkalmassá tenni a holdbéli életre.
Miután a kutatók évekig "elhanyagolták" a Holdat, az utóbbi évtizedben újra megnőtt iránta az érdeklődés. Az európaiak mellett a kínaiak, a japánok és az indiaiak is kutatják a Holdat, az Egyesült Államok pedig egyenesen elkötelezte magát amellett, hogy 2020-ig ismét embert küld a Föld kísérőjére.
Bár az ESA még nem döntött Hold-misszióról, egyes vezetői nem tartják valószínűnek, hogy a stratégia része lesz büdöske, tulipán vagy káposzta telepítése.
Forrás: inforádió
A büdöske holdbeli esélyeiről a kutatók az Európai Földtudományi Szövetség (EGU) éves bécsi közgyűlésén számoltak be. Az Európai Űrkutatási és Technológiai Központ (ESTEC) vezető kutatója, Bernard Foing hangsúlyozta: azért lenne fontos a növénytermesztés a Holdon, mert ezáltal alapvető tapasztalatokat szereznénk azzal kapcsolatban, hogyan alkalmazkodik a földi élet a holdi körülményekhez.
Elméletileg nem lenne nagy különbség aközött, hogy az űrbázison, vagy a Holdon tartják-e a növényeket, ha sikerül a számukra biztosítani a tápanyagot, a vizet és a mesterséges atmoszférát, márpedig az űrállomáson már többször neveltek növényeket.
Az ESA szerint az lenne az újdonság, hogy a büdöskének nem kellene a Földről szállítani a talajt és a tápanyagot. A kísérletek bíztatóak: az Ukrán Tudományos Akadémia Natasa Kozirovszka és Irina Zajec vezette kutatócsoportja olyan kövek közé ültetett körömvirágot, amely nagyon hasonló a holdkőzethez.
Csak néhány baktérium kell...
Az anortozit a holdi felföldek anyaga. A "tiszta" anortoziton a virágok "szenvedtek", de amikor bizonyos baktériumokat adtak a kőzethez, a büdöske növekedni kezdett - a baktériumok nyilvánvalóan kivonták a növény számára fontos tápanyagot - például a káliumot - a kőzetből.
Foing szerint nincs ok kételkedni abban, hogy elméletileg ez az elv működik a Holdon is. De tovább kell lépni, tette hozzá, és ki kell választani azokat a növényeket és baktériumokat, amelyek különösen jól alkalmazkodnak a holdbéli viszonyokhoz - vagy genetikailag kell ezeket alkalmassá tenni a holdbéli életre.
Miután a kutatók évekig "elhanyagolták" a Holdat, az utóbbi évtizedben újra megnőtt iránta az érdeklődés. Az európaiak mellett a kínaiak, a japánok és az indiaiak is kutatják a Holdat, az Egyesült Államok pedig egyenesen elkötelezte magát amellett, hogy 2020-ig ismét embert küld a Föld kísérőjére.
Bár az ESA még nem döntött Hold-misszióról, egyes vezetői nem tartják valószínűnek, hogy a stratégia része lesz büdöske, tulipán vagy káposzta telepítése.
Forrás: inforádió
Megosztás:
