Az új fajt felfedező James Lamsdell, a Yale Egyetem kutatója bizarrnak nevezte az állat felépítését. A teste evezőlapáthoz hasonlít, lábainak formája egyedülálló, ezekkel úszott a vízben, a feje pedig hatalmas. A ragadozó jóval a dinoszauruszok előtt, nagyjából 480 millió évvel ezelőtt élt.

Lamsdell és kollégái több mint 150 fosszíliát találtak. Maga a lelőhely is érdekes, egy ősi meteor vájta kráterben lévő vastag agyagpalában találták a fosszíliákat. A legizgalmasabb a felfedezésben, hogy milyen jó állapotban maradtak meg a fosszíliák. Az állat kitinvázának lenyomata jól látszódik a kövön, de le lehet hántani és akár mikroszkóp alatt is meg lehet vizsgálni. Nagyon sok részletet figyelhettek így meg a kutatók, például a lábak felépítését, de még az apró szőröket is a lábakon.

Feltételezéseik szerint a Pentecopterus decorahensis az eurypteridák, vagyis a tengeri skorpiók csoportjába tartoztak. Ezek a valaha élt legnagyobb ízeltlábúak, akár két méternél hosszabbra is megnőttek. Ezek az állatok a kambrium időszakban alakultak ki nagyjából 510 millió évvel ezelőtt. A perm végi kihalásban pusztultak ki, úgy 250 millió évvel ezelőtt.

Bár a Pentecopterus decorahensis nagyon régen élt, a maradványok alapján a kutató ki tudják következtetni, hogyan élhetett. A lábforma arra enged következtetni, hogy úszáshoz és ásáshoz használta végtagjait. A második és harmadik lábpár kissé előreáll, ezért valószínűleg ezzel ragadta meg áldozatát. A három hátsó lába rövidebb volt, így elképzelhető, hogy ezeken járt.

Forrás: Index