„Ha elkülditek ezt az e-mailt a barátaitoknak, akkor a MICROSOFT két hétig követi a nyomotokat. Minden egyes személyért, aki ezt az e-mailt elküldi, 245 eurót fizet.”
Aki még nem kapott hasonló tartalmú levelet, annak vagy nincs elektronikus postafiókja, vagy nincsenek hiszékeny ismerősei. Az üzenet ugyanis azzal kecsegtet, hogy továbbküldése esetén az egyik legnagyobb szoftvervállalat vezetője, Bill Gates fogja vagyona jelentős részét átutalni. Még mindig van, aki elhiszi.
V. Márton gyulai lakos küldözgetett, mégsem részesedik Bill Gates vagyonából. A Békés megyei úr aláírásával (és címével) is terjed a lánclevél. A Zoom megkereste V. Mártont. Meglepetésünkre a vonal túlsó végén a férfi édesanyja jelentkezett be, és arról tájékoztatott, senki nem kereste meg őket a Microsofttól.
„Egy barátja mondta, hogy nevét és címét behelyettesítve küldje tovább a levelet. Szeptember óta többen hívtak már ez ügyben, mi pedig türelmesen elmondjuk mindenkinek, hogy az egészből semmi nem igaz” – tette hozzá.
Az üzenet magyar változata a kilencvenes évek vége óta terjed elektronikus levelekben. Néha felélénkül, majd ismét elcsitul. Időnkénti tombolását valószínűleg az is segíti, hogy egyre bővül az internetet használók köre.
Az e-mail szerint az a pénz, amit Bill Gates szétoszt, számra csak reklámköltség. Pedig ha akarna sem tudna a levélben leírtaknak megfelelően fizetni. Nem létezik ugyanis olyan technológia, amely az összes használatban lévő levelezőprogramban képes követni a továbbküldött üzeneteket.
A hoax angol szót a „beugratás”, „megtévesztés”, „átverés”, „álhír” vagy „kacsa” kifejezésekkel lehet magyarra fordítani. A hoax kifejezést Magyarországon főképp ezek e-mailben terjedő változataira használják, bár az átverés gyakran kiegészül honlapokkal, sőt az írott sajtó vagy a tv is átveszi azt – írja a Wikipedia.
Erről azonban kevesen tudnak, ahogy arról is, hogy milyen elemek jelzik egy levél hitelességét. A Wikipedia online enciklopédia szerkesztői összegyűjtötték a lánclevelek legjellemzőbb sajátosságait. Eszerint gyakori, hogy a küldemények sok nagybetűs szöveget tartalmaznak, és áltudományos nyelvezettel próbálják meggyőzni a kevésbé hozzáértőket.
Mindig szerepel az a felszólítás, hogy mielőbb küldjük tovább a levelet a lehető legtöbb ismerősnek. Az üzenet szerint ismert cégek is megerősítették a levélben leírtakat. Többször is közlik, nagy veszély fenyeget, ha nem küldjük tovább azt az üzenetet, és sok pénzhez juthatunk, ha továbbítjuk azt.
A Microsoft Magyarország a sorozatos megkeresések után 2005-ben közleményt adott ki hangsúlyozva, hogy a levél és az összes hasonló spam tartalma valótlan.
A hoax írójának célja lehet, hogy a „szélnek eresztett” levél fejlécében rövid idő alatt rengeteg e-mail cím gyűljön össze, majd ezek visszakerüljenek hozzá. Így ugyanis valós, működő címekhez juthat, amelyeket spammereknek értékesíthet.

Forrás: zoom.hu