Dusnok lakosságszáma alig marad alul a már várossá nyilvánított Hajósnál, ám a községi státuszból adódóan Dusnok jelentősen kevesebb állami támogatáshoz jut, mint a járás sorrendben harmadik városa. Talán ez is motiválta a dusnokiakat, hogy a köztársasági elnöknél a község várossá nyilvánítását kezdeményezzék. Dusnok infrastrukturális fejlettsége, rendezettsége, a településen elérhető szolgáltatások köre valóban városias, az semmiben nem különbözik például a Solt vagy Hajós városok által nyújtotta előnyöknél. Ennek fényében a február 15-ig benyújtott kezdeményezés akár sikeres is lehet.

Mint utána jártunk, a városi cím elérése kizárólag az adott település kezdeményezésére lehetséges. A benyújtott pályázat formai és tartalmi követelményeit jogszabályokban határozták meg. Ezek értelmében egy olyan településmonográfiát kell készíteni, amely a településre jellemző sajátosságokon túl a KSH nyilvántartásában szereplő adatokat is tartalmazza.

Dusnok olyan monográfiát, szinte mindenre kiterjedő település-leírást készített, amely megjelenésében attraktívan mutatja be a helyi közösségi életet, az egyházat, egyesületeket, civil szervezeteket éppúgy, mint az egészségügyi ellátást vagy a sportéletet. Dusnok község önkormányzata a kezdeményezést határidőre nyújtotta be, így jelenleg a minisztériumon a sor, hogy azt más települések pályázataival együtt értékelje.

Áprilisban szakértői ad-hoc bizottság rangsorolja a pályázatokat, amelyek közül az arra leginkább érdemeseket a belügyminiszter májusban terjeszti fel a Köztársasági Elnöki Hivatalhoz. Áder János köztársasági elnök 2015. július 15-ei hatállyal hirdeti ki az új városok körét, amelyben reményeink szerint Dusnok is szerepel. Amennyiben mégsem, a következő évben újra lehet pályázni a megtisztelő címre, de ehhez pótolni kell az elutasítás okaként szereplő hiányosságokat.