Az esetről portálunk is beszámolt a testületi ülést követően, most azonban részletesebben megismerhettük az ügy hátterét.

A kérdéses szerződést 2002-ben kötötték a közvilágítás fejlesztése, a lámpatestek korszerűsítése céljából. Ezt a szerződést azóta többször megváltoztatták, jelenleg egy 2003-ban kelt változat van életben, amely szerint nettó 97 millió forintból közel háromezer lámpatest került korszerűsítésre. A szintén jelen lévő Kanyó Péter, az önkormányzat energetikai szakembere a tájékoztató során – kérdésre válaszolva – elmondta, hogy Kalocsán összesen körülbelül ennyi lámpatest található közterületen.

A szerződést Kalocsa Város Önkormányzata akkor kezdte áttanulmányozni, amikor 2011 márciusában egy energetikai és számla audit keretében vizsgálta a jövőbeni fejlesztések lehetőségét – tájékoztatott a sajtóreferens. Háttérbeszélgetésekből úgy tudjuk, hogy az audit eredetileg egy konkrét fejlesztés előkészítését szolgálta volna: az igen gazdaságosan üzemeltethető, de egyszeri, meglehetősen magas telepítési költséggel járó, led-technológiára épülő közvilágítási rendszer kialakításáról lett volna szó, amelyre jó pályázati lehetőségek kínálkoztak. Ennek előkészítése végett tekintették át a közvilágítással kapcsolatos jogi helyzetet.

Az áramszolgáltatóval kötött közvilágítási szerződés vizsgálata során olyan ellentmondások kerültek napvilágra, amelyek kivizsgálásához az önkormányzat energetikai szakjogász segítségét kérte. Az általa készített részletes szakvéleményt a legutóbbi testületi ülésen ismertették a képviselő-testület előtt. Ennek alapján – zárt ülésen –döntöttek a feljelentésről.

A szakvélemény a szerződéssel kapcsolatban formai és tartalmi hibákra is fölhívta a figyelmet.
– A szerződés megkötése során is jogszerűtlenségek sorozata történt. A legutóbbi, jelenleg is érvényben lévő szerződést testületi felhatalmazás és jegyzői ellenjegyzés nélkül kötötték meg – mondta Dávid Edit. – A közel százmilliós beruházást közbeszerzési eljárás nélkül valósították meg, holott a törvény szerint már nyolcmillió forint összegű beruházás kapcsán is közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatni – folytatta. A lebonyolítással kapcsolatban is aggály merült föl, mivel a beruházás kapcsán nem történt tételes műszaki átadás. – Az önkormányzat úgy fizette a beruházás kapcsán a havi átalánydíjat a felújított berendezések után, hogy a beruházás valós műszaki tartalmáról nem győződött meg. Nem volt átadás-átvétel, amelyen tételesen elszámoltak volna, hogy mely berendezéseken milyen műszaki taralommal végeztek felújítást – így a sajtóreferens.

A szakértői vizsgálat több tartalmi problémára is rávilágított. A továbbiakban ezeket ismertette a szóvivő. A közel százmilliós beruházás célja az volt, hogy a közvilágítási feladatokat jelentős üzemeltetési költségmegtakarítással, magasabb színvonalon oldják meg. A beruházás költségeinek időleges áthárítása céljából az önkormányzat olyan szerződést kötött, hogy a beruházás költségeit éves átalánydíj formájában fizeti meg a város az energiaszolgáltatónak. Ennek fedezetéül a korszerűsítésből adódó energia-megtakarítások szolgáltak volna. – És itt a hangsúly a „volna” szón van, hiszen átalánydíjra közel kétszer többet fizettünk, mint amennyi energia megtakarítást eredményezett a beruházás – mondta a referens. – Kalocsa város 2002-től az áramdíjon felül havi átalányban fizette a beruházás költségeit az energetikai cégnek, s e költségek évről évre emelkedtek. Az elmúlt tíz évben bruttó 175 millió forintot fizettünk ki a szolgáltatásért, és még bruttó 120 millió forintot kellene a jelenlegi szerződés szerint kifizetni, ami az inflációt figyelembe véve csak növekedhet. Így a 97 milliós beruházás bruttó több mint háromszázmillió forintjába kerülhet az önkormányzatnak – taglalta Dávid Edit, majd fölhívta a figyelmet, hogy a beruházás finanszírozására lett volna ésszerűbb megoldás is: – Ha az önkormányzat forintalapú hitelt vett volna föl a beruházásra, azt a szolgáltatónak fizetett átalánydíjhoz hasonló mértékű részletekben 2008-ig bőven visszafizethette volna. E feltételezésből kiindulva a 2008 után történt kifizetések túlfizetésnek, értelmetlen plusz tehernek minősülnek az önkormányzat szempontjából – jelentette ki.

A sajtóreferens furcsállotta, szokatlanul hosszúnak vélte, a 13-14 éves megállapodást is, mivel a lámpatestek ennél jóval rövidebb idő alatt elhasználódnak. Kanyó Péter – kérdésre válaszolva – elmondta, hogy a közvilágítást szolgáló, az időjárás viszontagságainak kitett lámpatestek egy évtized alatt tönkremennek és műszakilag is elavulnak.

Dávid Edit arra is fölhívta a figyelmet, hogy a lámpatestek tulajdonjoga tisztázatlan, ami a jövőbeni fejlesztéseket is gátolja. Hogy az üzemeltetésre és karbantartásra fizetett átalánydíjak túlzott mértékűek voltak, azt az is jelzi, hogy jelen piaci körülmények között ugyanerre a feladatra évi hatmillió forintért már megfelelő szolgáltatót lehet találni a piacon, míg a város már 2002-ben is nyolcmillió forintot fizetett érte, noha a lámpatestekre pár éves garanciának is kellett volna lennie, jelenleg pedig tizenkétmillió forintot fizetünk érte évente.

Mindezek alapján azt feltételezik, hogy a várost mintegy nyolcvanmillió forint nagyságrendű kár érhette. A sajtóreferens e számok alapján mondta megalapozottnak a gyanút, hogy a szerződés nagy anyagi hátrányt okozott a városnak. A felelősséget már a rendőrségi nyomozásnak kell megállapítania.

Azon kérdésre adott válaszában, amely fölvetette, hogy a szabálytalanságok miatt fölmerülhet a szerződés semmisségének megállapítása, Dávid Edit arra utalt, hogy a cél inkább a szerződés ésszerű újratárgyalása lehet: Elmondta, hogy a szolgáltatóval a város továbbra is folyamatosan kapcsolatban áll. Egyeztetések folynak vele – egyebek közt – e szerződésről is, s ennek kapcsán emlékeztetett a kikötővel kapcsolatos szerződések ügyére. Abban az esetben is a városra nézve előnytelen szerződéseket örökölt a városvezetés, majd a szerződéses partnerrel folytatott tárgyalássorozat végén sikerült egy, a korábbinál sokkal kedvezőbb szerződést kötni, amit a sajtóreferens sikertörténetnek nevezett. Ezek alapján tehát arra is van kilátás, hogy a szerződő felek közös akarattal módosítják Kalocsa számára előnytelen szerződést.