Június 25-én, már-már menetrendszerűen esik az eső, amikor a város a vörös terror kalocsai és Kalocsa környéki áldozatai előtt hajt fejet. Nem volt ez másképp szerdán délután öt órakor sem, amikor az 1919-ben történtekre, arra a 20 áldozatra emlékeztek, akik nagy részét, tizenhat embert, felakasztottak a berkenyefákra június 24-én, a többieket pedig fejbe lőtték.

Az áldozatokra elsőként András István az 1956-os Vitézi Lovagrend Világszövetségének Kalocsai Törzskapitánya emlékezett.

– Nehéz szívvel és lelkünkben a hősök iránti tisztelettel állunk itt, a kilencvenöt évvel ezelőtti vesztőhellyel szemben, a vörös terror áldozatai emlékére állított emléktáblánál. Itt, ahol 1919. június 24-én a Kalocsai Jézustársasági Érseki Főgimnázium Kollégiuma, azaz a páterek lakhelye előtt álló fákra akasztottak fel egyszerű földműveseket, béreseket, napszámosokat, kétkezi munkájukból élőket, és tanítókat. A bolsevik terror nem válogatott – emlékeztette a rémtettekre a jelenlévőket a szónok.



Majd hozzátette: a Duna mentén és Bács-Kiskun megyében is a vakhit irányította a kommunisták tetteit. Tasson, Kecskeméten, a tanácshatalomnak ellenálló Dunapatajon, Soltvadkerten, és Kecelen összesen 90 embert kínoztak meg, majd végeztek ki. Szörnyű ámokfutásuknak országosan több mint 600 áldozata lett.
Az áldozatok „bűne” csak az volt, hogy nem bolsevik módra akartak élni, csak élni akartak, gyakorolni hitüket, szeretni családjukat, tenni a dolgukat – tekintett a múltba András István.

Ezt követően Kákonyi Mátyás vette át a szót és beszélt családja szemszögéből a történekről a megjelenteknek, majd a város képviseletében dr. Filvig Géza alpolgármester mondott beszédet, aki családja köréből is hozott emlékeket.



– Személyesen hallhattam már gyerekkoromban édesapám barátjának, Gallina Zoltánnak a visszaemlékezéseit, akinek a nagyapját Gallina Zoltán érseki uradalmi intézőt akasztottak itt fel. Zoli bácsi édesapját az ötvenes években 4 évre börtönözték be, úgy, hogy 2 évig a család nem tudta mi van az édesapával, még nem is tájékoztatták őket él-e egyáltalán. Sok hasonló tartalmú beszélgetésnek voltam fültanúja, neveltetésem során szüleimtől, nagyszüleimtől hamar beidegződött a kommunizmus elleni szemlélet. 1983-ban, amikor elkezdtem az általános iskolát szüleim beírattak hittanra, pár hét múlva édesapámnak „üzent a rendszer”, hogy ha tovább járatja a fiát a paphoz, akkor el fogja veszíteni a munkáját. Ez nem is történt olyan régen – emlékeztetett az alpolgármester, majd folytatta: a kommunizmust, a kommunista ideológiát ünnepeltették velünk. Gyermekként dalolni és vetélkedni kellet róla, vezetőiket bálványként imádni. Ezt a rendszert, melyben ok nélkül, alapvető emberi jogokat figyelmen kívül hagyva gyilkoltak. Magyarországon megszűnt a kommunizmus dominanciája, de utódpártként sok régi arccal jelen van. Nekünk a feladatunk és felelősségünk, hogy ne felejtsük el a bűnösök tetteit, hogy soha ne fordulhasson elő újra e torz és szégyenletes ideológia és terror. Megbocsátani lehet, de elfelejteni nem. Ezért is kezdeményezte a Kereszténydemokrata Néppárt Kalocsai Szervezete, hogy a vörös terror kalocsai áldozatainak nevét tüntessük fel, mely kezdeményezést Török Ferenc polgármester támogatott és segített, hálás vagyok érte! – zárt szavait Filvig Géza.

Majd a polgármesterrel közösen felavatták és megkoszorúzták azt a táblát, melyen a húsz áldozat neve szerepel.



A vörös terror áldozatai:
Horváth Lajos joghallgatót, élt 21 évet
Vargacz Gergely halomi földbirtokost, élt 42 évet
Bernáth Ferenc napszámost, élt 32 évet
Varajti József földművest, élt 17 évet
Romsics János földművest, élt 40 évet
Berta Antal bérest, élt 44 évet
Berta Somogyi János napszámost, élt 44 évet
Császár István szolgabírót, ét 32 évet
Csiszár Jenő tanítót, élt 20 évet
Gallina Zoltán érseki uradalmi intézőt, élt 43 évet
Kovács Gergely napszámost, élt 50 évet
Mészáros István tanítóképzői tanárt, élt 30 évet
Ribéri József földművest, élt 45 évet
Kálmán József fakereskedőt, élt 40 évet.

Nem lévén több kivégzésre alkalmas fa, június 25-én a városi törvényszék udvarán lőtték főbe:
Szabadi István napszámost, élt 37 évet
Horváth Gyula zenészt, élt 32 évet
Rigó Ferenc napszámost, élt 17 évet
Lesnyik István borbélyt, élt 26 évet.

Ugyanazon a napon akasztással végeztek Kővágó Sándor gépésszel, élt 27 évet, és Musza József cipésszel, élt 43 évet.

Nem feledjük áldozatukat, nyugodjanak békében!