A megjelentek – köztük Török Ferenc polgármester és Filvig Géza alpolgármester – dr. Bábel Balázs, Asztrik kalocsai ésrsek 90. utódának köszöntője és rövid bevezetője után kilenc szakmai előadás keretében ismerhették meg a föltáró munkálatok részleteit. Az első három előadás magáról Asztrik érsekről, illetve relikviáin végzett vizsgálatokról és ezek eredményeiről szólt, a továbbiak a templomban folyó régészeti feltárások egészét, annak módszereit, a föllelt leletanyagot és az abból levonható következtetéseket ismertették, és bemutatták a munka során létrejövő dokumentációt is.

Az első előadást Vörös Márta tartotta, aki arról beszélt, hogy mi a jelentősége annak, hogy bebizonyosodott: Asztriknak, Kalocsa első érsekének relikviáit őrzi a kalocsai Főszékesegyház kriptája.

Asztrik a magyar egyház létrejöttének, Szent István királyunk egyházszervező tevékenységének emblematikus alakja. István király Asztrik érseket a keleti és dél-keleti országrészek térítő és egyházszervező munkájával bízta meg. Természetesen szó esett Asztriknak a Szentkorona történetében betöltött szerepéről, II. Szilveszter pápa udvarában végzett eredményes diplomáciai munkájának egyházi és politikai jelentőségéről is.

Vörös Márta kiemelte: a pápai áldás, valamint az esztergomi szék metropolita jellegének elismerése történelmünk sorsfordító sikere volt, hiszen így teljesülhetett Szent István célja, nevezetesen, hogy a magyar egyház valamelyik nyugati metropolita fennhatósága és függése alá ne tartozzék. Mivel II. Szilveszter a Magyar Királyságot a római pápához tartozóként legitimálta, nem pedig a német-római császártól való függésben, a későbbi független, önálló magyar államnak vetették meg az alapjait – Asztrik közbenjárására.



A továbbiakban a korábban Győri Saulnak tulajdonított csontokon úgynevezett AMS módszerrel elvégzett radiokarbon vizsgálatok részleteit Molnár Mihály PhD, valamint Hertelendi Ede, a debreceni Környezetanalitikia Laboratórium munkatársai mutatták be, ismertetve az elvégzett vizsgálatok által föltárt tényeket, és fölvázolva a módszer tudományos hátterét is. A vizsgálatok szerint a csontok egy, a XI. század első harmadáig élt személytől származnak. Ez a rendelkezésre álló levéltári információk szerint megegyezik Asztrik halálának idejével.

Buzás Gergely régész, művészettörténész, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója a kalocsai érseksír azonosításának rejtélyeibe vezette be a hallgatóságot. A művészettörténeti analógiás vizsgálatok azt támasztják alá, hogy a tárgyak Asztrik korából származnak, ami egybecseng a radiokarbon vizsgálat eredményeivel. És egybecseng Föerk Ernő föltételezésével is, hiszen a lelet Asztrikkal való egyezését már ő is fölvetette. Most megtudtuk, hogy akkor egy téves művészettörténeti szakvélemény nyomán gondolták mégis a sírhelyet csaknem kétszáz évvel későbbinek. Most viszont, a csontok mellett talált tárgyak művészettörténeti összehasonlító elemzése során a XI. század első harmadából találtak nagyon hasonló jellegzetességeket mutató tárgyakat, akár a pásztorbotra, akár a kehelyre gondolunk.



Ezt követően a magyar egyházi emlékek régészeti kutatásainak jelentőségéről beszélt dr. Major Balázs tanszékvezető, régész, a Kalocsán folyó ásatások konkrét eredményeit mutatta be Vágner Zsolt régész, majd az eredmények nyomán a feltárt középkori székesegyházak építéstörténetét ismertette Buzás Gergely, mindhárman a PPKE BTK Régészeti Tanszékének munkatársai.
Megtudtuk többek közt, hogy nagy valószínűséggel a középkori templom közepén alakítottak ki a török korban egy dzsámit, mintegy  visszavágva Córdobáért, ahol viszont a mecset közepén emeltek a spanyolok katolikus katedrálist a mórok kiűzése után.

A következőkben Nagy Balázs régész, numizmata a kalocsai Főszékesegyház feltárása során előkerült pénzleleteket és azok jelentőségét ismertette, utalva az érméknek a föllelési rétegük kora meghatározásában betöltött szerepükre.



A további két előadás a kutatásokat segítő technikai hátteret mutatta be. Előbb Vajda József, a Fotogrammetria Kft. Műemléki és Régészeti Mérnöki Dokumentációs Iroda munkatársa a templombelsőben végzett fototechnikára épülő mérési és virtuális modellezési munkálatokról számolt be, majd a régészeti feltárás és restaurálás digitális dokumentálásának módszereiről, valamint az ennek révén létrejövő szemléltető anyagokról és a későbbi kutatók számára igen hasznos, könnyen áttekinthető adatbázisokról Fehér András, a HumanSoft Informatika Kft. igazgatója beszélt.
A kutatásokat támogató technológiák közt a roncsolásmentes kutatásokra alkalmas talajszkennertől az Asztrik csontjain végzett röntgenképeken át a 3D nyomtatóig a legkülönbözőbb képalkotó és megjelenítő, reprodukáló térinformatikai eljárásokról esett szó, amelyek segítségével a mostani föltárás folyamata dokumentálható, leletanyaga biztonságosan tárolható lesz, és könnyen hozzáférhetővé válik majd a mai érdeklődők és az utókor számára is.



Az elhangzottak nemcsak tudományos jelentőséggel bírnak, hiszen az ásatások eredményei turisztikai, és ezáltal gazdasági szempontból is előnyt jelenthet városunknak. Az új régészeti kutatások ugyanis megteremtik annak a lehetőségét is, hogy a mai templom felújításához kapcsolódva a középkori székesegyházak falmaradványai bemutathatóak legyenek, az ásatások gazdag leletanyaga, különösen a kiemelkedő jelentőségű, újonnan előkerült gótikus kőfaragványok pedig az Érseki Kincstár dómmúzeummá való bővítését is lehetővé teszik.



Az előadás után a sajtómunkatársak bepillantást nyertek a templombelsőbe, és az ott folyó munkák szemrevételezése közben mód nyílt a szakemberekkel való beszélgetésre is. Ennek során munkatársunk további szenzációgyanús részletet tudott meg.
Korábban is ismert volt, hogy az első kő székesegyház építésénél fölhasználták az addig Aquincumban föllelhető római kori romokból bontott kőanyagokat. A mostani ásatások során azonban nagy mennyiségben kerültek elő római téglák is, sőt, törött téglákat is találtak felöltésekben. Mivel kőben szegény ország vagyunk, a kövek ideszállítása érthető. Téglákat azonban kisebb valószínűséggel utaztattak, törött téglákat feltöltéshez pedig egész biztosan nem.

Így ez a fölfedezés – az ásatási helyszínt bemutató régész professzor elmondása szerint – közvetett bizonyítékként azt valószínűsíti, hogy a korábbi föltételezésekkel ellenétben a római birodalomnak is volt valamilyen építménye, valamiféle erődített helye városunkban. Ezt egyébként már Henszlmann Imre is fölvetette az általa vezetett ásatások során egy konkrét falrészlet kapcsán, ám a kérdéses alapfalnak a mostani, tüzetesebb vizsgálata ezt a hipotézist cáfolta.
Ezek szerint – noha konkrét épületmaradványt nem találtak a rómaiak korából – a későbbi föltárások során most már „joggal” kerülhetnek elő ilyen emlékek is városunkban.



A videót a KalocsaTV készítette.