- Ugyanilyen esős, fülledt idő volt akkor, 93 évvel ezelőtt is, amikor ezek a férfiak és ifjak meghaltak a vörös terror áldozataiként – kezdte beszédét Vitéz Kákonyi Mátyás a Himnusz és Thiesz János Ragyogjon újra című versét követően. Kákonyi Mátyás egyébként a vörös terror áldozataként meghalt Vargacz Gergely unokájának veje.

– Meghatódottan és szomorúan állok itt a hősök táblája alatt. Kilencvenhárom éve, 1919 júniusában a Tanácsköztársaság megbízásából brutálisan, akasztással és főbe lövéssel kivégeztek ezen a helyen húsz igaz hazafit – emlékezett Kákonyi. Beszédében szót ejtett az akkori társadalom sebeiről, a vörös terrorról és az azzal járó erőszakhullámról is, de az áldozatok nevét is felsorolta, ahogyan hovatartozásukról és korukról is megemlékezett.

A visszaemlékezést követően Kalocsa önkormányzatának képviseletében Török Ferenc polgármester, majd azt követően a részt vevők is koszorút helyeztek el a gyermekotthon falán lévő emléktáblánál. Majd virágokat kötöttek a Jezsuita rendház előtti fákra, ahol egykor az áldozatok kivégzése történt.

A vörös terror kifejezésen a kommunista mozgalom szimpatizánsai ("vörösök") által elkövetett nagyobb méretű, politikai indíttatású (ideológiai ellentétek által megalapozottan, rivális hatalmi csoportok tagjai ellen elkövetett) erőszakhullámokat értjük. A kifejezés eredeti jelentése az orosz polgárháborúhoz kapcsolódik, Magyarországon azonban elsősorban a Tanácsköztársaság alatt elkövetett atrocitásokat értjük rajta. A vörös terror kifejezést később tágabb értelemben kezdték használni minden, kommunisták vagy velük kapcsolatba hozott csoport által végrehajtott erőszakos akcióra.