Török Ferenc rövid megnyitójában köszöntötte a megjelenteket, rámutatott a települési vezetők, döntéshozók és az egyház közötti együttműködés fontosságára. Ez különösen lényeges Kalocsán, ahol az egyháznak mindvégig oly fontos szerepe volt a város fejlődésében.
Dr. Vadász Mária napjaink gondjairól, valamint a kórház vezetősége és dolgozói előtt álló feladatokról szólt, és megköszönte az intézmény alkalmazottainak odaadó munkáját.
Dr. Réfy Miklós a kórház történetét ismertette, de csupán vázlatosan, hiszen míg a tízágyas Aggok Házából a mai, korszerű kórház kialakult, összefoglalhatatlanul sok minden történt. Szólt a kezdetet jelentő Kollonics László érsek által tett alapítványról, a Klobusiczky Péter érsek idejében történt első építkezésről (1825), a Haynald Lajos és a Zichy Gyula érsekek által végzett bővítésekről (utóbbi során, 1925-ben nyitotta meg kapuit a százágyas, immár korszerű kórház, amely az érseki Szent Kereszt Kórház nevet kapta), és a későbbi fejlesztésekről, köztük az elmúlt húsz év nagyszabású rekonstrukciós munkálatairól is. A névadó alkalmára tekintettel kiemelendő, hogy az egykori Érseki Szent Kereszt Kórház államosítása után nevét is elvették, és többszörös névváltoztatás során csupán fenntartójára utaló, jellegtelen, arc nélküli, a majd’ két évszázados történetét nem hirdető neveket kapott. Noha a gyógyító munka töretlenül folyt, a névadással a ’90-es változások után is adósak maradtunk, pedig országszerte számos nagy múltú egészségügyi intézmény visszakapta történelmi nevét.



Dr. Bábel Balázs érsek úr is szólt a megjelentekhez, mielőtt megszentelte a kórházat, és Isten áldását kérte az ott folyó gyógyító munkára, az azt végzőkre és a betegekre. Beszédében egyebek közt elmondta, hogy az ünnepély időpontjának megválasztása nem volt véletlenszerű, hiszen szeptember 14-e a névadó, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe, amellyel az egyház Krisztus keresztjének Szent Ilona általi megtalálására és a keresztfával való csodatételére, illetve a később a perzsák által elrabolt ereklyének Herakleiosz császár általi visszaszerzésére emlékezik. Személyes és történelmi példákon át szólt a hit a gyógyításban és gyógyulásban betöltött fontos szerepéről is, majd felszentelte az immár Szent Kereszt Kórházat, és megáldotta a benne folyó munkát, gyógyítókat, betegeket és minden megjelentet – alkalomhoz illően – az érseki kincstárban nagy becsben őrzött ereklyével, a Szent Keresztnek egy kereszt formájú ereklyetartóban tartott szilánkjával.
Az eseményt két szavalat, valamint a Főszékesegyházi Énekkar közreműködése tette ünnepélyesebbé. Utóbbiak a Szent Kereszthez, Krisztus megváltó szenvedéseinek és megdicsőülésének eszközéhez gondolatilag kapcsolódó, a capella kórusműveket [kíséret nélküli, többszólamú énekhangra írott darabokat – A szerk.] adtak elő. A rendezvényt követően a meghívottakat egy, az udvaron fölállított sátorban látták vendégül.


A kórházban található Szent Kereszt Kápolna az 1960-as évekig, megszűntetéséig és lebontásáig tárt kapukkal fogadta a testi-lelki betegségben szenvedőket. Vasárnap - a kórház névátadó ünnepségéhez kapcsolódóan - tartották a Szent Kereszt Kápolna búcsúját is. A szentmisén Sebők Norbert kórházlelkész köszöntötte a megjelenteket, az ünnepi szentmisét dr. Mészáros István templomigazgató mutatta be a Szent Kereszt ereklyéje előtt. Közel 30 idős, beteg ember részesült a Betegek Kenetében. A kápolnában minden vasárnap délelőtt fél 10-kor vehetnek részt az Úr napját megszentelni vágyók a kórházlelkész által bemutatott szentmisén.