A tíz órakor kezdődő misén már minden ülőhely foglalt volt, mi több a behelyezett pótszékek mellé még a kalocsai hívek is hoztak összecsukható kisebb ülőalkalmatosságokat. A nagyszámú papság ünnepélyes bevonulása az orgona és a kórus bensőséges kísérete és hatása vezette be a szent mise ünnepélyes kezdetét, amelyen azok a papok is részt vettek, akik immáron jubiláns papok ebben az évben, mint Leányfalusi Vilmos karnagy, orgonaművész is, aki a közeli napokban tölti be és ünnepli 50 esztendős egyházi szolgálatát

Az méltóságteljes szentmise ceremóniája papszentelés idején az ünnepélyességen túl láthatóan nagyérdeklődést váltott ki, ami a vakuk villogása is jelzett. A négy áldozópaphoz szóló szentbeszédében az egyházmegye érseke, többször is felhívta figyelmüket Pál apostol Timóteusokhoz írt II. levelére, melyből idézte a híres mondást utalva a papi jövőre is, hogy majdan elmondhassák:” Ama  emes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam.”

A négy immáron felkent áldozópappal együtt mutatta be a szent misei áldozatot.
Dr. Bábel Balázs Kalocsa Kecskemét érseke felhatalmazásánál fogva a megüresedett kanonoki helyre ezen az ünnepségen jelentette be, és nevezte ki Fülöp Ernő kalocsai belvárosi plébánost mester kanonokká.
Az ünnepség délben ért végett a Himnusz és Szózat hangjaival.

B.F.