Vörös Márta, a rekonstrukció vezetője a portált arról tájékoztatta: „Három egységben emeljük fel a szerkezetet a helyére, a legalsó egység egy húsz és fél tonnás elem, illetve egy összeépített elem, a középső, ami egy hosszú, de annál sokkal könnyebb, mindössze 6,8 tonna, illetve a legfelső, ami a keresztet tartja, a császárfával erősített egység, ami pedig 1,8 tonna. Ezt egy 225 tonnás daruval emeljük a helyére. Lehet, hogy egy kicsit furcsa a számokat összevetni, hogy egy 20,5 tonnás elemhez miért kell egy 225 tonnás daru. Azért kell, mert 70 méter az emelési magasságunk, tehát ez úgy méretezendő, hogy minél magasabbra emelek, annál kevesebbet tudok felemelni, tehát ehhez a 20,5 tonnához bizony egy ekkora darura van szükség. Ez egy elég bonyolult szerkezet és elég speciális és nem is sok ilyen gép van az országban.”

A torony új vázát először a talajon szerelték össze. „A legalsó egység három méter húsz centi magasságú, illetve egy 6X6 méteres befoglaló alapterületű. A középső toronyegység 7,5 méter magas, de már csak 2,5X2,5 méter alapterületű. A harmadik egységnél talán a magasság jellemző, az egy hatméteres darab. Tehát mire ezt összeépíti az ember, bizony a terepszint fölött 57 méteren tartunk. Ez után kerül majd rá a gömb és a kereszt és ekkor éri el a végleges magasságát a szerkezet. Az egész 456 darab elemből van. A számmisztika érdekében kiszámoltam, hogy ez úgy áll össze, hogy az, amit most daruval emelünk, az 296 darab elemből áll. Ez azt jelenti, hogy 74 féle szerkezeti elemet kellett kiképezniük az ácsoknak és 11 féle díszgerenda kerül majd erre. Ez a szerkezet jelenleg 45 köbméternyi fűrészáru faanyagból áll. Ez egy nagyon nagy mennyiség, súlyban ez összesen 45 tonnányi anyagot jelent. Mire még rákerül a deszkázat, a díszmű gerendák, a bádogozás, akkor egy 52-55 tonnányi anyagról beszélünk. Ez egy hatalmas súly. A rézlemez is önmagában több mint két tonna.” – tájékoztatott a rekonstrukció vezetője, aki emellett arról is beszámolt, hogy: „Ha elkészül ez a bádogozás, akkor még a torony törzsének a vakolatát is felújítjuk, már a színmintát is lehet látni az északi torony oldalán. Ezt követik majd a kőrestaurátori munkák, és ezt követően tudjuk az állványt áthelyezni a déli toronyra, ez bizony csak tavasszal lehetséges.”

Vörös Márta elmondta azt is, hogy a téli idő nem kedvez az ácsoknak, hiszen itt a nagy hidegben is dolgozni kell: „természetesen mínusz öt fok alatt azért ez elég nehéz, de nem szoktunk megállni. Csak akkor, ha nagyon nagy a csapadék, nagy eső, vagy hó, vagy esetleg annyira fagy. De bizony a fiúknak elég komoly hideget el kell tudni viselni. A fiúk nagyon kemények, igyekszünk dolgozni.”

Dr. Bábel Balázs, Kalocsa-kecskeméti érsek a Főszékesegyház rekonstrukciójának minden mozzanatát figyelemmel kíséri. Mint mondta: „Ilyenben még nem volt részem, viszont eddig minden állomáshelyemen volt építkezés. Templom, plébániaépítés, szemináriumépítés, sőt, Vácon egy nagyobb építkezés is volt, mert a székesegyházat ott is felújították, de ott a felelősség és az oroszlánrésze a munkálatoknak nem az én feladatom volt, itt mondhatom, hogy a mérnök asszonnyal mindenhol ott vagyok. Ezt én indítottam és gyakorlatilag mindenütt ott vagyok. Én nem vagyok műszaki ember, de a mérnök asszony még a műszaki dolgokat is megbeszéli velem.”


R.R.