A koalíció virágzása és bukása
2008. április 14.,hétfő 19:15 |
Napjainkban a 2006-os választásokat hazugsággal megnyerő MSZP-SZDSZ koalíció végső agóniája játszódik a szemünk előtt. A március 9-i népszavazás egyértelműsítette, hogy a reformoknak nevezett extraadók behajtását nem tűrik el a választók. Nem azért mert nem volt jól kommunikálva, mint ahogy azt az azóta elbocsátott miniszter is magyarázta, hanem azért mert nem ezt ígérték. A megszorításokról talán két évvel ezelőtt még lehetett volna értelmes vitát folytatni a társadalommal, de mára a kormányzat jó példával való élenjárásával is elképzelhetetlenek tartom.
Miközben az MSZP miniszterelnöke arra készül, hogy május elsején – milyen ironikus, a munka ünnepén – hirdet új programot, addig az SZDSZ vezetése éppen most akar rendet teremteni a pártban, aminek működésével kapcsolatban mára mindenki tényként kezeli, hogy a tavalyi tisztújító küldöttgyűlésen szabálytalanságok, politikai magyar–hétköznapi magyar fordításban: csalás történt.
A kormánypártok már csak egyvalamiben értenek egyet: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a Fidesz 2010-ben ne szerezze meg a 2/3-os többséget. Taktikázásuk nem is szól másról. A Gyurcsány Ferenc által vezetett MSzP ma éppen annyira népszerű, mint amennyire sikeres az általa vezetett „Új” Magyarország. Persze nem írható minden egyedül a miniszterelnök számlájára, komoly segítsége volt az ország gazdasági-társadalmi lezüllesztésében politikai üzlettársának, Kóka Jánosnak az SZDSZ – sokak véleménye szerint pénzért vett – pártelnökének, a volt gazdasági miniszternek.
Na, szépen vagyunk: egy hazugságon kapott miniszterelnök és egy csalással elnököt választó koalíciós partner vezeti az országot.
De mit tanultak vezető közszolgáink az elmúlt időszak eseményeiből? Miközben a jelenlegi politikai helyzet lehetséges megoldásai közül legtöbben - a megkérdezettek 42 százaléka - az előrehozott választások lehetőségét támogatják, derül ki a Századvég-Forsense legfrissebb felméréséből, hogyan is kívánják kezelni a válságot ezek a nagyszerű emberek?
Egy politikailag a baloldalhoz pozícionált napilap információi szerint: az MSZP kész megszorítani a liberális partnert a kormányprogram sikere érdekében olyan eszközökkel, amelyek például meghatározóak lehetnek a fővárosi közgyűlés munkájában. "Az elnökségen belül erős az a vélekedés, hogy önkormányzati szinten nem szabad szakadni, de ez elsősorban azoknak a szocialista polgármestereknek az érdeke, akik csak a liberálisokkal együtt tudják garantálni a többséget. Budapesten viszont fordított a helyzet, így bizonyosra vehető, hogy Demszky Gábor csak abban az esetben számíthat a támogatásunkra, ha mi egyes kérdésekben számíthatunk az SZDSZ-re a parlamentben. Ugyanez fogja meghatározni a felügyelőbizottsági és tanácsi politikánkat. Az marad, aki konstruktív külső támogatóként tud hozni valamit, akár egy újabb koalíciós összemelegedés esetén" - mondta az egyik befolyásos szocialista politikus.
Tehát zsarolással.
Hogy az SZDSZ hogyan lett rendszerváltó értelmiségiek pártjából törpe kisebbség? Nem célom elemezni, de Kalocsán ma is ennek a pártnak képviselői határozzák meg a közéleti történéseket és nem csak a város, de a térség fejlődése is múlik gondolkodásukon. A helyi SZDSZ egyelőre hallgat. Pedig az elnökválasztási csalás elérheti akár Bács-Kiskun megyét is. A belső vizsgálat azt már megállapította, hogy legalább négyen írtak alá más nevében, de az is beigazolódott, hogy a döntetlenre végződött voksolás után a második fordulóban 26-tal többen szavaztak, mint ahányan regisztráltak. Egy biztos: az eddig nyilvánosságra került szabálytalanságok ügyében, közokirat-hamisítás gyanújával ismeretlen tettes vagy tettesek ellen jelenleg is folyik a rendőrségi vizsgálat.
Ezek után mi lesz Török Gusztáv Andor pártdelegáláson alapuló politikai döntéshozatali helyeinek sorsa? Mennyire gyengülnek Kalocsa érdekérvényesítési lehetőségei? Hogyan fog tovább együttműködni helyben a koalíció?
Dr. Molnár Gábor a szocialisták helyi vezére, Kalocsa társadalmi alpolgármestere úgy fogalmazott, hogy: jelenleg egy élő megállapodás alapján működünk együtt az önkormányzatban az SZDSZ-szel.
A két fős MSzP frakció támogatása nélkül pedig nincs meg a döntéshez szükséges többsége a szabad madaraknak, így elemi érdekük, hogy ez a kapcsolat fennmaradjon. Hogy ennek mi az ára? Egyszer talán az is kiderül.
(SzT)
A kormánypártok már csak egyvalamiben értenek egyet: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a Fidesz 2010-ben ne szerezze meg a 2/3-os többséget. Taktikázásuk nem is szól másról. A Gyurcsány Ferenc által vezetett MSzP ma éppen annyira népszerű, mint amennyire sikeres az általa vezetett „Új” Magyarország. Persze nem írható minden egyedül a miniszterelnök számlájára, komoly segítsége volt az ország gazdasági-társadalmi lezüllesztésében politikai üzlettársának, Kóka Jánosnak az SZDSZ – sokak véleménye szerint pénzért vett – pártelnökének, a volt gazdasági miniszternek.
Na, szépen vagyunk: egy hazugságon kapott miniszterelnök és egy csalással elnököt választó koalíciós partner vezeti az országot.
De mit tanultak vezető közszolgáink az elmúlt időszak eseményeiből? Miközben a jelenlegi politikai helyzet lehetséges megoldásai közül legtöbben - a megkérdezettek 42 százaléka - az előrehozott választások lehetőségét támogatják, derül ki a Századvég-Forsense legfrissebb felméréséből, hogyan is kívánják kezelni a válságot ezek a nagyszerű emberek?
Egy politikailag a baloldalhoz pozícionált napilap információi szerint: az MSZP kész megszorítani a liberális partnert a kormányprogram sikere érdekében olyan eszközökkel, amelyek például meghatározóak lehetnek a fővárosi közgyűlés munkájában. "Az elnökségen belül erős az a vélekedés, hogy önkormányzati szinten nem szabad szakadni, de ez elsősorban azoknak a szocialista polgármestereknek az érdeke, akik csak a liberálisokkal együtt tudják garantálni a többséget. Budapesten viszont fordított a helyzet, így bizonyosra vehető, hogy Demszky Gábor csak abban az esetben számíthat a támogatásunkra, ha mi egyes kérdésekben számíthatunk az SZDSZ-re a parlamentben. Ugyanez fogja meghatározni a felügyelőbizottsági és tanácsi politikánkat. Az marad, aki konstruktív külső támogatóként tud hozni valamit, akár egy újabb koalíciós összemelegedés esetén" - mondta az egyik befolyásos szocialista politikus.
Tehát zsarolással.
Hogy az SZDSZ hogyan lett rendszerváltó értelmiségiek pártjából törpe kisebbség? Nem célom elemezni, de Kalocsán ma is ennek a pártnak képviselői határozzák meg a közéleti történéseket és nem csak a város, de a térség fejlődése is múlik gondolkodásukon. A helyi SZDSZ egyelőre hallgat. Pedig az elnökválasztási csalás elérheti akár Bács-Kiskun megyét is. A belső vizsgálat azt már megállapította, hogy legalább négyen írtak alá más nevében, de az is beigazolódott, hogy a döntetlenre végződött voksolás után a második fordulóban 26-tal többen szavaztak, mint ahányan regisztráltak. Egy biztos: az eddig nyilvánosságra került szabálytalanságok ügyében, közokirat-hamisítás gyanújával ismeretlen tettes vagy tettesek ellen jelenleg is folyik a rendőrségi vizsgálat.
Ezek után mi lesz Török Gusztáv Andor pártdelegáláson alapuló politikai döntéshozatali helyeinek sorsa? Mennyire gyengülnek Kalocsa érdekérvényesítési lehetőségei? Hogyan fog tovább együttműködni helyben a koalíció?
Dr. Molnár Gábor a szocialisták helyi vezére, Kalocsa társadalmi alpolgármestere úgy fogalmazott, hogy: jelenleg egy élő megállapodás alapján működünk együtt az önkormányzatban az SZDSZ-szel.
A két fős MSzP frakció támogatása nélkül pedig nincs meg a döntéshez szükséges többsége a szabad madaraknak, így elemi érdekük, hogy ez a kapcsolat fennmaradjon. Hogy ennek mi az ára? Egyszer talán az is kiderül.
(SzT)