Kedvencekhez
„Keserű méz”
2008. április 08.,kedd 19:28 |
Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) Elnöke a napokban arról számolt be, hogy igen nehéz helyzetben vannak a magyar méhészek. Ennek oka egyrészt, hogy télen több méh pusztult el a szokásosnál, másrészt, hogy az országba nagy mennyiségben érkezik rossz minőségű külföldi méz. A jelenség okairól Nyári György méhészt kérdeztük.
Megosztás:
Portálunk annak igyekezett utána járni, hogy mi lehet az oka annak, hogy nehéz helyzetbe kerültek a hazai méhészek. Ennek kapcsán Nyári György válaszolt kérdéseinkre, aki évek óta méhészettel foglalkozik.
- A szakértők arról számoltak be, hogy a télen a szokásosnál több méh pusztult el, mi lehet ennek a magyarázata?
- A méhek pusztulásának oka, hogy a tavalyi forró nyár miatt eleve gyengébb méhek tudtak kifejlődni. Az amúgy is gyenge állományt tavaly egy újonnan bejött betegség tovább pusztította, akárcsak a már jól ismert atkák. Az atka egy élősködő, amely Ázsiából származik és világszerte hosszú évek óta jelen van a méhészetben. A gyenge méhek nehezen tudták átvészelni a telet. Egy-egy állomány 10%-ának elhullása még normálisnak mondható. Az országban viszont vannak olyan területek, ahol a pusztulás ezt a százalékot jócskán meghaladta. Hallottam olyan hazai méhészetekről, ahol már ősszel elpusztult az egész állomány. Jelen pillanatban az időjárás jónak mondható, de ha bejön egy-két hetes hideg, az a méheknek is ártani fog, gyengébb lesz az állomány, kevesebb lesz a méz.
- A húsvéti hűvösebb időjárás okozott-e gondot a méhészeteknél?
- Minden évben van bizonyos mértékű fagykár, amely a virágokat is érinti. A méhészet szempontjából nem mindegy, hogy mikor mi fagy el. Például, ha a barack elfagy, az a gyümölcstermelőnek nagyon rossz, de a méhésznek még nem olyan nagy baj. A méhészetek számára az okozna nagy gondot, ha az akác fagyna el, de már az is problémát jelent, ha virágzáskor a hőmérséklet 18 fok alatt van, mert ilyenkor az akác nem „mézel”. Hiába gyönyörű a virág, ha nem tud nektárt termelni. A tavalyi év termése közepesnek mondható. Minden mezőgazdasági termelő ki van szolgáltatva az időjárás viszontagságainak, különösen igaz ez a méhészekre. Az akác 10-12 napig virágzik, ha ez alatt nagyobb eső jön, az teljesen eláztatja a virágokat, amelyek lehullnak. Nyáron a legelőkön lévő virágokból ugyan lehet pótolni a kieső mennyiséget, a minőséget azonban nem. A magyar fogyasztók jelentős része csak az akácmézet szereti. Az akácmézről tudni kell, hogy nem kristályosodik, míg a virágméz igen. Sokan abban a tévhitben vannak, hogy a kristályos méz cukrot tartalmaz.
- Mi annak az oka, hogy jelentős mennyiségű import méz érkezik az országba, miközben a hazai mézet exportálják?
- A legfőbb oka valószínűleg az, hogy a külföldi méz olcsóbb. Évekkel ezelőtt nagy port kavart a kínai méz, ami minőségileg sokkal gyengébb volt a magyarnál. Az sem kizárt, hogy egyes kereskedők Kínából, vagy Argentínából hoznak be olcsó és rossz minőségű mézet és vagy tisztán, vagy keverve magyar mézként értékesítik. Ez sajnos nemcsak a hazai méztermelők, hanem a fogyasztók kárára is megy. Az eredeti tiszta akácméz fehér, kissé zöldes árnyalatú. A fogyasztók azonban szívesebben vásárolnak sárga színű mézet, amely azonban már nem az az igazi hamisítatlan tiszta akácméz.
Amíg Magyarországra külföldről rossz minőségű, olcsó méz érkezik, addig a jó minőségű magyar termék kb. 70%-a exportálásra kerül. Vegyünk egy példát. A kereskedő behozza a kínai, vagy argentin mézet 1 euróért, amit itthon elad 5 euróért, de a németeknek már nem tudja továbbadni ezt a mézet, mert a németek – de említhetném akár a franciákat, vagy a skandinávokat is - különös gonddal válogatják meg, hogy mit vesznek. Tehát előfordul, hogy a minőségi magyar méz helyett, az olcsóbb, rosszabb minőségű külföldi kerül a boltok polcaira. Sajnos ez a keserű igazság.
Illés L. Adrienn
- A szakértők arról számoltak be, hogy a télen a szokásosnál több méh pusztult el, mi lehet ennek a magyarázata?
- A méhek pusztulásának oka, hogy a tavalyi forró nyár miatt eleve gyengébb méhek tudtak kifejlődni. Az amúgy is gyenge állományt tavaly egy újonnan bejött betegség tovább pusztította, akárcsak a már jól ismert atkák. Az atka egy élősködő, amely Ázsiából származik és világszerte hosszú évek óta jelen van a méhészetben. A gyenge méhek nehezen tudták átvészelni a telet. Egy-egy állomány 10%-ának elhullása még normálisnak mondható. Az országban viszont vannak olyan területek, ahol a pusztulás ezt a százalékot jócskán meghaladta. Hallottam olyan hazai méhészetekről, ahol már ősszel elpusztult az egész állomány. Jelen pillanatban az időjárás jónak mondható, de ha bejön egy-két hetes hideg, az a méheknek is ártani fog, gyengébb lesz az állomány, kevesebb lesz a méz.
- A húsvéti hűvösebb időjárás okozott-e gondot a méhészeteknél?
- Minden évben van bizonyos mértékű fagykár, amely a virágokat is érinti. A méhészet szempontjából nem mindegy, hogy mikor mi fagy el. Például, ha a barack elfagy, az a gyümölcstermelőnek nagyon rossz, de a méhésznek még nem olyan nagy baj. A méhészetek számára az okozna nagy gondot, ha az akác fagyna el, de már az is problémát jelent, ha virágzáskor a hőmérséklet 18 fok alatt van, mert ilyenkor az akác nem „mézel”. Hiába gyönyörű a virág, ha nem tud nektárt termelni. A tavalyi év termése közepesnek mondható. Minden mezőgazdasági termelő ki van szolgáltatva az időjárás viszontagságainak, különösen igaz ez a méhészekre. Az akác 10-12 napig virágzik, ha ez alatt nagyobb eső jön, az teljesen eláztatja a virágokat, amelyek lehullnak. Nyáron a legelőkön lévő virágokból ugyan lehet pótolni a kieső mennyiséget, a minőséget azonban nem. A magyar fogyasztók jelentős része csak az akácmézet szereti. Az akácmézről tudni kell, hogy nem kristályosodik, míg a virágméz igen. Sokan abban a tévhitben vannak, hogy a kristályos méz cukrot tartalmaz.
- Mi annak az oka, hogy jelentős mennyiségű import méz érkezik az országba, miközben a hazai mézet exportálják?
- A legfőbb oka valószínűleg az, hogy a külföldi méz olcsóbb. Évekkel ezelőtt nagy port kavart a kínai méz, ami minőségileg sokkal gyengébb volt a magyarnál. Az sem kizárt, hogy egyes kereskedők Kínából, vagy Argentínából hoznak be olcsó és rossz minőségű mézet és vagy tisztán, vagy keverve magyar mézként értékesítik. Ez sajnos nemcsak a hazai méztermelők, hanem a fogyasztók kárára is megy. Az eredeti tiszta akácméz fehér, kissé zöldes árnyalatú. A fogyasztók azonban szívesebben vásárolnak sárga színű mézet, amely azonban már nem az az igazi hamisítatlan tiszta akácméz.
Amíg Magyarországra külföldről rossz minőségű, olcsó méz érkezik, addig a jó minőségű magyar termék kb. 70%-a exportálásra kerül. Vegyünk egy példát. A kereskedő behozza a kínai, vagy argentin mézet 1 euróért, amit itthon elad 5 euróért, de a németeknek már nem tudja továbbadni ezt a mézet, mert a németek – de említhetném akár a franciákat, vagy a skandinávokat is - különös gonddal válogatják meg, hogy mit vesznek. Tehát előfordul, hogy a minőségi magyar méz helyett, az olcsóbb, rosszabb minőségű külföldi kerül a boltok polcaira. Sajnos ez a keserű igazság.
Illés L. Adrienn
Megosztás: