Hétfő délután négy órakor megkezdődött az egyetemisták tiltakozása a felsőoktatási keretszámok csökkentése ellen Budapesten az ELTE lágymányosi épületében. A megmozdulást a Hallgatói Hálózat és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szervezte.

Az eseményen több ellenzéki párt, így a Jobbik, az LMP és az MSZP politikusai is megjelentek – köztük Kunhalmi Ágnes szocialista, Ertsey Katalin LMP-s és Dúró Dóra jobbikos képviselő. A szervezők a fórum elején ugyanakkor azt kérték – általánosságban – a pártoktól, hogy ne telepedjenek rá a rendezvényre. A résztvevők bejelentették, hogy szerdán folytatódik a demonstráció Budapesten, a Műszaki Egyetem épületében.

A tiltakozó hallgatók le akarják zárni a Petőfi hidat. A Hallgatói Hálózat más csatlakozó szervezetek fórumának résztvevői hétfő késő délután döntöttek erről, és el is indultak a híd felé.

Ellenállásból megértés?

Az oktatási államtitkárság megérti, ha a diákok úgy érzik, „szeretnék valahogy kifejezni, hogy tartanak a változásoktól”, de mint a hétfői, MTI-hez eljuttatott közleményben írták: bíznak abban, hogy az ellenállásból megértés lesz, mert a változások értük és nem ellenük vannak. Az államtitkárság szerint míg korábban 50 ezer diák tanulhatott ingyen, mostantól akár 100-120 ezer is megteheti ezt. Fontosnak nevezték, hogy a hallgatók megértsék a kormány új felsőoktatási stratégiáját, és felismerjék az abban rejlő lehetőségeket. Tudatosítsák, hogy ösztöndíj, részösztöndíj, diákhitel formájában az állam mindenkinek kifizeti a felsőfokú tanulmányait.

Kiemelték: a felsőoktatás megújítása arról szól, hogy hosszú távon jó minőségű, fenntartható rendszer alakuljon ki, hogy ne csak a mostani generációnak, hanem az utánuk jövőknek is legyen hol tanulni. Az államtitkárság kitért arra is, hogy a korábbi gyakorlat szerint, akik nem kaptak állami ösztöndíjat, azok csak akkor tanulhattak, ha ők vagy szüleik mélyen a zsebükbe nyúltak és félévente befizették a költségtérítés összegét.

Egyetlen fillér nélkül

Az új rendszerben viszont egyetlen fillér nélkül, bárki megkezdheti tanulmányait, amennyiben eléri a felvételhez szükséges pontszámot. Az állam nem takarékoskodni akar, hanem a források hatékonyabb, eredményesebb felhasználására törekszik – tették hozzá. Kifejtették: az állami kamattámogatással folyósított, a képzés teljes költségét fedező Diákhitel 2 konstrukció a támogatás egy speciális formájává válik, mivel a kormány garanciát vállal arra, hogy a végzést követően a közszférában elhelyezkedők hitelét az állam átvállalja, továbbá a gazdasági szereplőket adókedvezmények nyújtásával ugyanerre ösztönzi. Míg korábban 50 ezer diák tanulhatott állami segítséggel az egyetemeken, főiskolákon, mostantól a rendszer lényegében teljesen nyitottá válik, és akár 100-120 ezer diák is tanulhat ingyen – írták.

A finanszírozási rendszer átalakításával a kormány nem a felsőoktatási ágazatra fordított összeg csökkentését, hanem a források hatékonyabb, felelősségteljesebb felhasználását akarja elérni. Az államtitkárság szerint mivel a hallgatók és az intézmények egyaránt érdekeltté válnak abban, hogy elhelyezkedésüket segítő, a munkaerőpiacon értékes végzettséget szerezzenek, megszűnik az a jelenség, hogy a hallgatók 40-45 százaléka az előírt 4-5 év alatt nem szerez diplomát.

Stágel: Új szemléletmód

Aki a felsőoktatásban jártas, láthatja, hogy a korábbi modell megbukott, a képzésbe belépők csaknem fele nem szerzett diplomát tanulmányai végén – mutatott rá az MNO-nak Stágel Bence, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke. A KDNP-s parlamenti képviselő szerint a szerkezetátalakítás céljának nem azt tekintette a kormány, hogy az államilag finanszírozott képzés keretszámát emelje, hanem egy új szemléletmódot bevezetve a tudás eredményességének a növelését tartották szem előtt. A részösztöndíj, illetve mostantól a Diákhitel 2 azoknak is lehetőséget nyújt bejutni a felsőoktatásba, akiknek egy fillérjük sincs, de elérik a ponthatárt – mutatott rá Stágel, hozzátéve, a következő években egy kormánydöntés alapján 1000 milliárd forint áramlik fejlesztési pénzként a felsőoktatásba.

Sok alkalommal egyeztetett

A felsőoktatás átalakításánál a kormány nagyon sok alkalommal egyeztetett a rektori konferenciával és a hallgatói önkormányzatok képviselőivel, és véleményüket figyelembe vette – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkársága pénteken.

Az eddiginél igazságosabb lesz a felsőoktatás új rendszere – jelentette ki a Hír TV Rájátszás című műsorában múlt héten a kormányszóvivő. Giró-Szász András korábban kifejtette: lábbal fogják megszavazni a felsőoktatásba bekerülők, mely szakok fognak életben maradni, összhangban a munkaerőpiac felvevőképességével.

Szegedi megmozdulás

Három szegedi oktató és negyven szegedi egyetemista, köztük a Hallgatói Hálózat aktivistái, elfoglalták a Csongrád Megyei Kormányhivatal földszintjét hétfőn délelőtt – tájékoztatott a Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzata. A közlemény szerint a mintegy negyven aktivista a kormányablaknál – amit a kormány a magyar állampolgárokkal való kapcsolattartás céljából hozott létre – magyarázatot követel „a felsőoktatást romba döntő” intézkedések okairól. A hallgatók szerint az elfoglalt terület közforgalmú helynek minősül, s az aktivisták a mindennapi működést nem akadályozzák. Az épületfoglalók ülősztrájkba kezdtek, amelyet csak akkor hagynak abba, ha a kormány visszavonja döntését, ezért több napra elegendő élelmet vittek magukkal.

A kormányhivatal közölte: vendégként tekintenek a demonstráló hallgatókra, ráadásul a hivatal főigazgatója hozzájárult ahhoz, hogy a hallgatók az épületben éjszakázzanak.


MNO
Fotó: MTI (Szigetváry Zsolt)