Az érdeklődők a repce betakarítás után, de még a vetés előtt kaphattak olyan fontos információkat, amely segíti a jövőbeni mezőgazdasági munkájukat, ha esetlegesen ezt a gazdasági növényt kívánják földjeiken termelni.



A repce a gabonafélék, a kukorica és a napraforgó után a legnagyobb területen termesztett gazdasági növényünk, amelynek a termőterülete évről-évre emelkedik. A növény fontosságának növekedésével együtt nő a termesztésével kapcsolatos információ mennyisége, ezért is tartották azt fontosnak, hogy immár a harmadik átdolgozott kiadást jelentessék meg a repcetermesztéshez kapcsolódó technológiai kézikönyvnek, amelyet öt cég készített közösen. A kiadványban szereplő információk nagyobb hányada újdonság, aminek elsősorban a repcét megtermelő gazdálkodókhoz, üzemi szakemberekhez kell eljutnia. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a termelők ezt közérthető és tömör formában szeretik megkapni.

Az első két kiadvány 20 ezer példányban szinte azonnal elfogyott, ugyanúgy, mint az azóta megjelent alma, szőlő, napraforgó és gabona kézikönyvek is. A repce iránti töretlen érdeklődés, és a termesztésével kapcsolatban időközben megjelent újdonságok szükségessé tették, hogy több szakember is részt vegyen az előadáson. A gazdák hallhattak prezentációkat a növényvédelemről, a különböző fajtákról, hibridekről, a repcét veszélyeztető kártevőkről és gyomokról valamint az ellenük történő hatásos védekezésről, de a jelenlegi piaci helyzetről is sok hasznos információ hangzott el.

A Glencore Grain Hungary képviseletében Cservák Sándor beszélt a jelenlegi barákai beruházás részleteiről és arról, hogy a jövőben milyen formában fogják a gazdáktól felvásárolni az olajos magvakat, köztük a repcét, valamint ismertette azt is, hogy milyen fázisokban történik majd a feldolgozás és az elszállítás. Mivel közúttal és hajóúttal is rendelkezik a beruházás és a közeljövőben ipari vasúti vágány is csatlakozik majd Barákához jelentős logisztikai központ valósul meg térségünkben.

„A biodiesel gyár számára a napraforgó és repcemagot, a szóját valamint a kukorica csírát vásároljuk fel. Ha a gépkocsi beérkezik a telepre, mintát vesznek a termékből, megtörténik a minősítés, ahol különböző paramétereknek kell megfelelni, és csak ezután kerülhet be a mag a gyár területére, ahol vagy direktbe feldolgozásra kerül, vagy a tárolókba helyezik el későbbi feldolgozás vagy exportálás céljából.” – mondta el Cservák Sándor. Miután a silókba megtörtént a magok ürítése, a tisztítás és szárítás, akkor a napraforgó mag esetében a héjtalanítás következik, a repce esetében pedig a direkt feldolgozás.

A keletkező napraforgóhéj kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen saját maghéjtüzelésű kazánokkal rendelkezik majd a cég, amelyek a sajtoláshoz szükséges energiát fogják biztosítani, hiszen óránként 30 tonna gőz előállítására lesznek képesek, ezáltal gazdaságosabb és környezetkímélőbb lesz a feldolgozás. A magokból az olaj 80 százalékát tudják majd a megfelelő gépekkel kipréselni, ami azonnal az olajtartályokba kerül és biodiesel vagy megfelelő finomítás után étkezési olaj készülhet belőle. A maradék darának azonban még 20 százalék olajtartalma van, amelyet egy különleges eljárásnak köszönhetően kisajtolnak belőle és a maradék olajat is a tartályokba gyűjtik. Az előadás után a szervezők a gazdákat egy kellemes hangulatú ebédre invitálták meg, ahol a termelésről tovább folytathatták a diskurzust.

A beruházás tehát nem állt meg, hiszen a gazdatalálkozó nemcsak a gazdasági növények termesztését, hanem a jelenleg is épülő növényolajgyár megismerését is szolgálta.

D.E.