Két évtizede bevett gyakorlat az országban, hogy a munkanélküliség elől az államilag biztosított rokkantnyugdíjazásba menekülnek az emberek - esetenként megvásárolva azt. 1990-ben csupán 233 ezer olyan rokkantnyugdíjas volt, akik még nem érték el az öregségi nyugdíjkorhatárt. Számuk 2003-ra megduplázódott; a korbetöltött rokkantnyugdíjasokkal együtt nagyjából 800 ezren vannak.

A rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki legalább 67 százalékban elvesztette a munkaképességét, és egy éven belül nem várható az állapotában javulás. Hazánkban a rokkantnyugdíjasok jelentős részének leszázalékolását éppen 67 százalékban állapítják meg, vagyis pont annyiban, amennyiért már utalja az állam a járadékot - mutatott rá az InfoRádióban Scharle Ágota kutató.

A nemzetközi szervezetek mellett ma már egyre több magyar szakértő - köztük a Reformszövetség - javasolja a jogosultság szigorítását, hiszen például a feleakkora Szlovákiában is mindösszesen 70 ezer rokkantnyugdíjast tart el az állam. További probléma, hogy a rokkantnyugdíjasok emellett nem végeznek kereső tevékenységet, pedig nyugat-európai példák is bizonyítják, hogy képesek lennének rá: Hollandiában vagy Svédországban szintén nagyon magas a rokkantak aránya, 40-50 százalékuk mégis dolgozik. Igaz, hatalmas különbség ezen országok és Magyarország között, hogy ott léteznek olyan állások, amelyeket nekik ajánlanak fel - mutatott rá Scharle Ágota. Nagy-Britanniában hasonló intézkedéseket vezettek be 2003-ban: elindították a „Munkához vezető utak” programot, kifejezetten a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának segítésére. Eközben Szlovákiában már azon is felháborodott a közvélemény, hogy 70 ezerre emelkedett a rokkantnyugdíjasok száma, sokan ugyanis jogtalanul kapják a járadékot - állítják a szakemberek.

hírTv / InfoRádió