Úgy indult a meccs, hogy a Kalocsa rögtön az első percekben két gólhelyzetet is teremtett, melyek bármelyikéből megszerezhettük volna a vezetést, sőt ezt még szó szerint „megfejeltük” egy Kerekes bombafejessel is, amely centiméterekkel zúgott el a bajai kapu jobb felső sarkánál. Remek tizenöt percet produkáltak a Márton-tanítványok, felidézve a Hartán felvonultatott erényeiket. Felváltva vezettünk remek szárnytámadásokat, miközben lábról lábra járattuk a labdát. Aztán a félóra végén a semmiből szerzett vezetést a vendég: Szabó, úgymond, „eltört” egy labdát, ám magas ívelését a szél sajátos röppályára juttatta, a laszti pedig az elmélázó Antoni felett a kapufáról a hálónkba pattant (0-1).

A második játékrészben aztán hat gólt láthatott a publikum, amelyek közül négyet szerencsére a KFC jegyzett, miközben – jó húsz perccel a vége előtt – a Baja tíz főre fogyatkozott.
Előbb Kohány büntetőből egalizálta az állást (1-1), majd a 63. percben a középen kiugró Vuits lőtt pazar gólt (2-1). Aztán a 68. percben Antóni ismét bevédett egy beívelést (2-2), de szerencsére Balogh „Totó” remek passzából Kohány a 73. percre már a „harmadik vágányra” állította a dübörgő kalocsai szerelvényt (3-2). És még mindig nem volt vége, a 77. percben Kohány már harmadik gólját szerezte (4-2), amivel végleg döntött a pontok sorsáról. A befejezés előtt öt perccel Villám mértani pontosságú indításából a bajai Szabó másodszor is betalált (4-3), amivel kialakult a majdnem „vízilabda” eredmény.



KFC – Baja 4-3 (0-1)
150 néző, vezette: Ámán
Kalocsai FC: Antóni – Balogh V. (Gyutai), Czár, Nasz, Mácsai (Frei) – Vuits, Báló, Balogh T., Kerekes – Dostyicza (Sára), Kohány (Kárpi).
Edző: Márton Zsolt


Tamás F.