Az őszi „odavágón” 29–21-re nyert a keceli hölgykoszorú, amely akkor a mieink szempontjából a fájdalmas vereségek kategóriájába tartozott, éppen ezért fogadkoztak a lányok, hogy megpróbálnak majd visszavágni a novemberi fiaskóért. Aztán, mint a május 9-i, szombati kalocsai visszavágón kiderült, sajnos nem a mi napunk volt, mert a KKC-nek pillanatnyi esélye sem volt arra, hogy győztesen abszolválja majd a mérkőzést.

A Kecel ugyanis végig vezetve kézben tartotta a meccs alakulását, és magabiztosan szállította a győzelmet, míg a Kalocsa önmagát is alulmúlva felejthető teljesítményt nyújtott mind támadásban, mind védekezésben. Volt olyan szűk negyedóra, amikor a Kanalas-tanítványok mindössze egyszer tudták bevenni a keceli ketrecet, ez pedig ezt jelentette, hogy a vendégek kétszámjegyűre növelhették előnyüket (14–24). Így, fájdalmas vereség lett a végére, amely többet jelentett három bajnoki pont elvesztésénél.

KKC – Kecel KC 16–30 (7–13)
50 néző, vezette: Kuklis P., Mazzag I.
Kalocsa: Kiri M. – Tóth G., Szűcs Á. 1, Bors R., Holló B. 1, Alföldi B. 9, Schuszter D. 3. Csere: Szvétek K. 1, Böde V. 1, Iván P., Pénzes K.
Edző: Kanalas Norbert.
Az eredmény alakulása: 10. p.: 3–4, 20. p.: 5–9, 26. p.: 5–11, 36. p.: 10–18, 43. p.: 14–21, 53. p.: 14–27.
Hétméteresek: 1/1, illetve 8/5.
Kiállítások: 4, illetve 2 perc.