A tárlat méltó emléket állít a kodályi örökségnek, amely mai napig átszövi a nagyközség mindennapjait. Ebből az örökségből adott ízelítőt az 1991-ben országos ezüst minősítést szerző Dunapataji Citerazenekar, akik megszólaltatták legismertebb népi hangszerünket, melyet egykor az ügyes kezű citerások saját maguk készítettek. Talán ezért is nevezte ezt a hangszert Kodály Zoltán a szegények hangszerének.



A megnyitón Schill Tamás, a múzeum igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd Gavenda Jánosné, a zenekar vezetője nyitotta meg a tárlatot, aki beszélt a magyar citerákról is, melyek főként alakjuk szerint különböztetnek meg. A most bemutatott hangszerek közt is láthatunk hasáb-, kisfejes és hasas félét is. A kiállítás ötletgazdája a pataji születésű Hontváriné Arth Julianna volt, aki a szervezésben is sokat segédkezett.

„Tudtam, hogy egyedülálló gyűjteménye van a múzeumnak, és szerettem volna a mostoha körülmények közt tárolt népi kincseinket méltóképp bemutatni. Sajnálom ezeket a tárgyakat, amelyek állaga 50 év óta csak folyamatosan romlik. A kiállítás kapcsán most végre lehetőség nyílt a raktári készletben lévő hangszerek restaurálására is.” – mondta el Hontváriné Arth Julianna, aki tagja volt a zeneiskola azon osztályának, akik először tanulhattak citerázni 1965-ben, ezért is viseli szívén a hangszerek sorsát. „Négy évig játszottam ezen a hangszeren, és az osztályunkkal több rendezvényen is felléptünk. Bízom benne, hogy azok az iskolások, akik megtekintik ezt a kiállítást, kedvet kapnak a citerázáshoz, és újból feléled a hangszer iránti szeretet Dunapatajon.”

Dávid Edit