Élni, örülni a mindennapok örömének sokféleképpen lehet, de ahogy Angeli Gabriella családja történetét térképeken, fotókon keresztül több évszázadra visszamenően bemutatta, abból az derült ki: az olasz-német gyökerekkel rendelkező Angeli család mindig a valóság talaján állt. A família históriája szinte egybeolvad Európa és Magyarország történelmével, és más bevándorlók mellett az Angelik útra kelését is a biztosabb megélhetés reménye motiválta.

A képviselő nő alkalmi történelem órája sok mindenre adott magyarázatot. Az ország újkori etnikai-nyelvi összetétele alapvetően a török hódoltság idején bekövetkezett népességpusztulás után, a 17-18. századi nagyarányú spontán, illetve szervezett betelepítések során alakult ki. Ebben a nagy népvándorlásban keltek útra Angeli Gabriella ősei is, 1740-ben. Ugyan az első ősi családtag még Németországban született, de bizonyíthatóan már új hazájában, Magyarországon, Császártöltésen halt meg. A bemutatott családfa megrajzolása nem lehetett egyszerű feladat, ugyanis az Angelik szerették a gyerekeket, nem volt ritka a 10-11 egy családban. Angeli Petrusnak ugyan két anyától, de mégiscsak 24 gyermeke született! Nem fantáziátlanságra, inkább a hagyományok tiszteletére vall, hogy a János név több emberöltőn át öröklődött, köztük Angeli Gabriella édesapja és ötödikként öccse is ezt a keresztnevet kapta. Az apai nagyszülők közül a nagymama csak svábul beszélt. Nehéz élete volt, mert férje a második világháborúban, egy donyeci fogolytáborban halt meg.



A keményen dolgozó, német származásukra mindig büszke Angelik hagyományosan nagy hangsúlyt fektetnek a családi kötelékek ápolására. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a családnak saját zászlaja, de még saját indulója is van, a szélesebb família 1949-től tart találkozókat a világ valamelyik szegletében. Ilyen emlékezetes esemény volt a rendszerváltozás évében, 1989-ben Császártöltésen megtartott találkozó.

A kis Gabriella már egy évesen beszélt, és mint arról a császártöltési bölcsödében készült fotó is tanúskodik, örökmozgó kislány, az óvodában a gyerekek között egyfajta „vezéregyéniség” volt. Később talán ezért kesergett azon, hogy leginkább német származása miatt nem lehetett úttörő örsvezető.



Az őszinte kitárulkozásból aztán az is kiderült: az 1970-es években a szülők fejében többször megfordult, hogy Németországba disszidáljanak, de a három gyerek nem kapott útlevelet. A szülők ugyan utazhattak, és volt remény arra is, ha ők kint maradnak, családegyesítés címén a gyerekeket is kiengedik utánuk, de édesanyja mindenképpen egyben akarta tartani a családot. Így hát maradtak.

A császártöltési általános iskola után egyenes út vezetett a német nyelvű, ma kéttannyelvűnek mondott bajai Frankel Leo Gimnáziumba, ahol 1986-ban érettségizett. Egy ideig az NDK-ban, Potsdamban tanult, majd 1991-ben, német szakon diplomázott a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskolán. Első munkahelye a Kertvárosi Általános Iskola volt.



A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karát már érett asszonyként, munka mellett kezdte el, 2012-ben diplomázott. Lánya, Vivien 21 éves, orvosnak készül. Rátermettségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a SOTE hallgatójaként az első év után a gyakorlatot Svájcban, a második után Brazíliában végezte, idén pedig Mexikóban tölti majd.

A végig gördülékenyen, választékosan beszélő Angeli Gabriella hangja csak egy alkalommal, munkahelye, a Kertvárosi Általános Iskola kényszerű elhagyásának említésénél csuklott el. Az immár harmadik ciklusban önkormányzati képviselő Angeli Gabriellának a német nyelv- és nemzetiségi oktatás meghonosításában játszott szerepe az iskolában és a városban közismert, ezért mindenki számára érthető volt az elérzékenyülése.

Ám a családcentrikus Angeli család ebben a nehéz helyzetben is mellette állt. Rokona, aki egy svájci építőipari cég tulajdonosa, azonnal segítő kezet nyújtott. Maga mellé vette, komoly, kreatív feladatokat kapott, de nyolc hónap után, főként az akkor már felnőtt lánya taníttatása érdekében hazatért. Azt követően dolgozott a gyermekotthonban, a hartai általános iskolában, mígnem jelenlegi munkahelye a városházán van, ahol mindkét végzettségét, nyelvtudását jól kamatoztathatja.



Párját, Loibl Lászlót 2001-ben, egy székelykeresztúri buszos kirándulás alkalmával ismerte meg, és bár a megismerkedés pontos időpontjára és körülményeire kicsit másként emlékeznek, az e kérdésben a hallgatóság előtt lezajlott rövid párbeszédből, a bemutatott fotókból az derült ki: jól megvannak, igazi családot alkotnak.

Arra a kérdésre, hogy Angeli Gabriella tud-e még ősei nyelvén, svábul, egy pillanatra félretette a német irodalmi nyelvet, és svábul válaszolt. Aztán az is kiderült, hogy hobbija soha nem volt, de számára az igazi kikapcsolódást az utazás jelenti. A közéleti munkát, mint német nemzetiségi szószólónak megválasztott önkormányzati képviselő kezdte, és nem titkolja: szereti ezt a munkát, máig sokat tesz azért is, hogy a Német Nemzetiségi Önkormányzat minél sikeresebb legyen.

A hallgatóság közel egy órás előadásban ismerhette meg azt az utat, ami így vagy úgy, a sorsfordító idők miatt Gabriella életének egy-egy fontos és meghatározó állomása volt.