A válaszadáshoz [előző cikkünk ide kattintva érhető el] nem elegendő e kies sárgolyón poroszkálni, ehelyett az égre kell föltekintenünk. Méghozzá távcsővel. Ezt tette a Piszkés-tetői obszervatóriumban a kisbolygó észlelések specialistája, Sárneczky Krisztián, és az egyetemi gyakorlatát nála végző Derekas Aliz is 2001. február 27. éjszakáján, amikor a kisbolygóövezetet fürkészve a távcső látómezejében egy addig ismeretlen égitest bukkant föl. [Sárneczky Krisztián életrajza magyarul itt olvasható, és angol nyelvű szakmai honlapja is elérhető.]

A kisbolygónak akkor a 2001 DV86 ideiglenes jelölést adták, majd a 82092-es katalógussorszámot kapta. A 3,77 és keringési idejű kisbolygót végül a felfedezők javaslatára 2006. augusztus 9-én jegyezte be az IAU (International Astronomical Union) ’Kalocsa’ néven. Ez volna tehát a megoldás egyik fele. A másik feléhez is csillagászati távcső kell, ugyanis a Kalocsa kráter a Mars felszínén található, amely méretre és távolságra is tekintélyt parancsoló számadatokkal büszkélkedhet. De hogy melyik lehet a nagyobb, és melyik a távolabbi, arról Sárneczky Krisztiánt kérdeztük, aki a névadás miértjéről is beszámolt portálunknak.


A Kalocsa kráter a Marson, közepén a Kalocsa hegycsúccsal

– Jól gondolom, hogy a Kalocsa kisbolygó névadásával Fényi Gyuláról is megemlékeztek?
Fényinek nagy tisztelője vagyok, valószínűleg ő volt a nemzetközileg legismertebb magyar csillagász. Ezért egy másik kisbolygót el is neveztem róla. De ennél a névadásnál nem rá gondoltam. Egy bolygó felfedezésénél sokszor ketten vannak jelen. Egy, aki közvetlenül végzi az észlelést, míg a másik elvégzi az előkészületeket, és kezeli a berendezéseket, rögzíti az adatokat. Jó néhány kisbolygó fölfedezésében részt vettem már, és sokszor a bolygót felfedező személlyel kapcsolatos nevet keresek. Ebben az esetben Derekas Aliz volt a társam, így az ő szülővárosáról kapta a nevét az égitest.
Egyébként, ha már Kalocsáról beszélünk, Haynald Lajos kalocsai érsekről, a magyar tudomány, kiemelten a csillagászat pártfogójáról is neveztem el egy kisbolygót, amelyet szintén Derekas Alizzal közösen fedeztünk fel. A Fényit azonban Sipőcz Brigittával találtuk.

– A jó néhány kisbolygó az pontosan mennyi?
– Pontosan nem tudom megmondani. Az biztos, hogy a hivatalosan bejegyzett fölfedezéseim száma is már jóval kétszáz fölött van, olyan kétszázötven körül. De nagyon sok várja még a végleges lajstromba vételt, így a teljes szám ezer fölött járhat.

– Az olvasóinknak föltettünk egy találós kérdést. Segítene a válaszadásban?
– Nem könnyű és nem is egyértelmű a válasz, ki kell számolni! Először is, meg kell határozni a kisbolygó helyzetét. Most nagyjából épp a Nap túloldalán van, innen mintegy 2,8 csillagászati egységre [CsE: a Nap-Föld átlagos távolsága, kb. 8,33 fényperc, ami 150 millió km-nek felel meg – A szerk.]. A vetélytárs, a Mars sincs jelenleg Föld-közelben, körülbelül 2,2 csillagászati egység most a Mars-Föld távolság, ám pillanatnyilag így is a Kalocsa kisbolygó a távolabbi. De ez nincs mindig így, amikor a kisbolygó az övezetnek a Földhöz közelebbi szektorában tartózkodik, a Mars pedig éppen a Nap túloldalán van, akkor fordulhat a kocka.

– Apropó, kocka! Milyen alakú a Kalocsa kisbolygó?
– A kisbolygókat távcsővel készült fotókon fedezzük fel, de ezeken is csak egy halvány fénypontnak látszanak, akárcsak a csillagok. Ezért nem tudjuk milyen alakú, bár egy sok éves, vagy évtizedes észlelés-sorozattal meghatározható lenne az alakja. Ilyen jellegű vizsgálatokkal azonban nem foglalkozunk.

– És az anyagáról mit lehet tudni?
– Ezt sincs módunkban megvizsgálni, de általánosságban elmondhatom, hogy az ilyen helyzetű és méretű égitestek többnyire szilikátokból állnak, és ez valószínűleg ebben az esetben sincs másképp.

– Akkor térjünk át a másik kérdésre: melyik a nagyobb? Utána néztem: a Kalocsa nevet viselő marsi becsapódási kráter mintegy 35 kilométer átmérőjű.
– Bizony, ezt is ki kell számolni! Persze attól is függ, hogy mit értünk nagyság alatt. Ha az átmérőt vesszük alapul, akkor egyértelműnek látszik, hogy a kráter a győztes. Ha viszont a területet, illetve a felületet, akkor (…) szintén! A kráter területe ugyanis 962 négyzetkilométer, míg a két kilométernél nem nagyobb átmérőjű Kalocsa kisbolygó becsült felszíne legföljebb 12-13 négyzetkilométer körül lehet.

– Összegezve tehát a helyes választ: hol a Kalocsa kisbolygó, hol a Kalocsa kráter a legtávolabbi Kalocsa – jelenleg épp a kisbolygó –, méretre viszont egyértelműen a marsi kráter viszi a prímet. [Legalábbis addig, amíg Sárnecky Krisztián egy általa fölfedezett szupernóvát, vagy spirálgalaxist el nem nevez rólunk, hiszen az előbbi fajta égitest, vagy inkább égi jelenség már szerepel is a skalpgyűjteményében! – A szerk.] Ám nem csak Kalocsa költözött a Marsra a magyar városok közül. Krátert neveztek el Bak, Eger, Igal és Paks településekről is. Mi járhatott a névadók fejében?
– Ezen már én is gondolkodtam. Nem tudom a választ. Kalocsa nevét még csak-csak ismerik csillagász körökben, főként a Nappal foglalkozók, épp Fényi munkássága révén. De mit keres ott például Bak, vagy Igal? Még azt is lehetségesnek tartom, hogy valamiféle random program segítségével választottak neveket mondjuk egy lexikonból, mert nem látok semmi összefüggést.

– Köszönöm a beszélgetést!

Szóval, lehet, hogy pusztán a vak véletlen, és nem dicsőség… Azért csak legyünk rá büszkék!

És legyünk büszkék fiatal kutatónkra, Derekas Alizra is, akit szintén fölkerestünk. A vele készült beszélgetést hamarosan megtalálják portálunkon!


Édesanyám emlékének
Illés György Cinó