A volt miniszterelnök kevéssel délután egy óra után érkezett az ügyészség Zichy Jenő utcai épületébe, ahol alig több mint háromnegyed órát töltött. Ezután - a kihallgatása alatt az utcán tüntetőkhöz szólva - elmondta: vallomást tett, ugyanakkor panasszal élt a gyanúsítás ellen. Közlését, amely szerint a panaszt Polt Péter legfőbb ügyész bírálja el, a demonstrálók füttyszóval nyugtázták.
Gyurcsány Ferenc szavai szerint rövid vallomásában "az ügyészek szemébe nézve" azt mondta: megsértették esküjüket, és ahelyett, hogy részrehajlás nélkül, elfogulatlanul végeznék munkájukat, politikai ellenfeleinek ösztökélésére "ocsmány, cinikus koncepciós perben vesznek részt".
"Lehet, hogy a főügyészt ki lehetett fizetni egy kitüntetéssel (...), de biztos lehet abban, el fog jönni a pillanat, amikor azok, akik most mögötte állnak, már nem lesznek képesek megvédeni attól, hogy szembenézzen a joggal, a jog pedig azt fogja mondani, hogy ami itt történt, az disznóság, tisztességtelenség, az maga a szégyen. Szégyelljék magukat, ügyész uraim" - fogalmazott a szocialista politikus. Megjegyezte: ahogy ígérte, az eljárás alatt mindvégig azzal fogja vádolni az ügyészeket, hogy elárulták az alkotmányosságot, "ebben bűnrészesek".
A volt miniszterelnök tudatta azt is, hogy a gyanúsítás szövegét és a kihallgatásán készült felvételt néhány órán belül nyilvánosságra hozza.



"Tisztességgel tettem a dolgomat"
A sukorói kaszinóberuházásról szólva annyit mondott: egymilliárd dollárt hozott volna Magyarországra, 2500 munkahelyet teremtett volna. "Tisztességgel, becsülettel, törvényesen tettem a dolgomat" - fűzte hozzá, indokolva, hogy a kormány miért biztosította elvi támogatásáról a projektet.
A kormányt hosszan bíráló Gyurcsány Ferenc azt mondta: 2002 óta a jobboldal, különösen annak radikális szárnya - olykor "az elkeseredett sokaság" támogatását maga mögött tudva - meg-megújuló erővel tört rá a köztársaságra, a demokraták pedig nem voltak elég erősek, hogy megvédjek azt. Véleménye szerint ezért most világos üzenetet kell küldeni: "addig fogunk küzdeni, amíg a demokraták nem lesznek többségben".

Szimpátiatüntetés az ügyészség előtt: "Veled vagyunk, Feri!"
A volt kormányfő kihallgatásának idejére az MSZP-ben működő, általa vezetett Demokratikus Koalíció Platform tüntetést szervezett. A Zichy Jenő utca nagy részét megtöltő tömeg már dél óta gyülekezett, soraiban a szocialista frakció több tagjával. A többségében idős demonstrálók szinte folyamatosan skandáltak: Orbán Viktor távozását követelték és szolidaritásukról biztosították Gyurcsány Ferencet, aki mielőtt - óriási sajtóérdeklődés közepette - belépett az ügyészség ajtaján, édesanyját és nővérét köszöntette. A tömeg közben azt kiabálta: "Megvárunk!", és azt, hogy "Veled vagyunk, Feri!"
A várakozás ideje alatt sok tüntető helyezte el ujjlenyomatát az e célból hozott fehér transzparenseken.
A tüntetés Gyurcsány Ferenc beszéde után rendbontás nélkül ért véget.
A hírTV időközben weboldalán azt írta, hogy a Gyurcsány-szimpatizánsok rátámadtak a hírTV munkatársaira, és a helyszínen tartózkodó rendőrök nem avatkoztak közbe. A tüntetők lökdösték, és megütötték a televízió stábját - jelentette a hírTV helyszíni tudósítója.



Főügyészség: az ügyészek becsületesen végzik munkájukat
Fazekas Géza, Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője újságíróknak a többi között azt mondta: minden ügyész becsülettel, esküjéhez hűen végzi a munkáját. A szóvivő egyszersmind visszautasította azokat "a durva csúsztatásokat, amelyek ezzel kapcsolatban most vagy korábban elhangzottak".
Gyurcsány Ferenc áprilisban számolt be arról, hogy a legfőbb ügyész a mentelmi jogának felfüggesztését indítványozza. A parlament végül - a szakbizottság javaslatára - szeptember 12-én függesztette fel a volt kormányfő mentelmi jogát.
Polt Péter legfőbb ügyész indítványa szerint Gyurcsány azzal lépte túl a hatáskörét és követett el hivatali visszaélést, hogy a sukorói KingÍs City beruházás befektetőivel 2008 májusában a Parlamentben folytatott tárgyalásán kifejezte, támogatja a cserével történő ingatlanszerzést, és kizárólag azt, vagyis a telekcserét határozta meg az értékesítés lehetséges módjaként.
Gyurcsány Ferenc - aki mindvégig koncepciósnak minősítette az ellene indított eljárást - úgy reagált: semmi sem támasztja alá az ügyészség gyanúját, a vádhatóság által küldött dokumentumok - az ügyben a telekcsere érvénytelenítéséért folyó polgári perben született tanúvallomások - pedig egyenesen cáfolják.
A szocialista politikus - miután megkapta a gyanúsítotti idézést - bejelentette: arra szólítja fel az ügyészséget, hogy kihallgatásán készüljön kép- és hangfelvétel, és azokból másolatot kér. Ezeket és meggyanúsításának dokumentumait az e célból indított honlapon fogja nyilvánosságra hozni.

A Sukoró-ügy
Gyurcsány Ferenc ellen 2009 októberében Schiffer András a Lehet Más a Politika szóvivőjeként tett feljelentést hivatali visszaélés gyanúja miatt, ezt csatolták a már folyamatban lévő nyomozás irataihoz.
Miután az Országgyűlés szeptember 12-én a volt kormányfő, jelenlegi országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről döntött, a politikust hétfőn gyanúsítottként hallgatták ki.
A megalapozott gyanú lényege szerint egy külföldi befektetői csoport kaszinóberuházást tervezett a Közép-Dunántúli régióban, a Velencei-tó partján, Sukoró területén. A befektetők kezdeményezésére kormányzati szervezésben 2008. május 21-én az Országház Nándorfehérvári Termében a beruházásról egyeztetés történt, amelyet Gyurcsány Ferenc vezetett.
A főügyészség tájékoztatása szerint a megbeszélésen a beruházók egyik fő kérése az volt, hogy a beruházás céljára kiszemelt ingatlanegyüttes tulajdonát ingatlancserével szerezhessék meg. Indokként arra hivatkoztak, hogy el szeretnék kerülni a pályázat esetén szükségszerűen megjelenő versenytársakat - tartalmazza az ügyészségi közlemény.
A megbeszélésen Gyurcsány Ferenc döntött arról, hogy támogatja a befektetőknek cserével történő ingatlanszerzését, és ennek megfelelő feladatokat szabott az illetékeseknek. A főügyészség szerint a volt kormányfő ténylegesen előírta, hogy az általa támogatott kérésnek megfelelő és a befektetőknek egyoldalú és kizárólagos előnyt biztosító végrehajtást a kormányzattól függő, a konkrét lebonyolításra jogosult állami tisztviselők a meghatározottaknak megfelelően, haladéktalanul hajtsák végre.
A közlemény emlékeztetett: az állami vagyonról szóló törvény rendelkezése szerint az értékesítést végzőnek a vagyon tulajdonjogának átruházását - ha törvény vagy annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet kivételt nem tesz - versenyeztetéssel kell megkísérelnie.
Az akkor hatályos, Nemzeti Földalapról szóló törvény úgy rendelkezett, hogy "az MNV (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő) Zrt. a Nemzeti Földalapba tartozó termőföldvagyont a földrészlet nyilvános pályázat vagy árverés útján történő eladásával, illetve nyilvános pályázat útján haszonbérbe adásával vagy vagyonkezelésbe adásával hasznosítja". A főügyészség hozzátette: az akkori szabályozás szerint a Nemzeti Földalap felett a magyar állam nevében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolja, feladatait az MNV Zrt. útján, annak ügyvezető szerveként látja el.
A főügyészség szerint a cserére vonatkozó döntést Gyurcsány Ferenc törvényi felhatalmazás nélkül, hatáskörét túllépve hozta meg.
"Gyurcsány Ferenc döntése a versenyeztetést kiiktatta, kizárta a nyilvános pályázat lehetőségét is, abból a célból, hogy ezzel egyoldalú, jogtalan előnyt biztosítson a befektetőknek a konkurencia elkerülésére és az eljárás lényeges gyorsítására" - tartalmazza Keresztes Imre közleménye.
A főügyész kitért arra is, hogy Gyurcsány Ferenc indítványára a gyanúsítotti kihallgatásról kép- és hangfelvétel készült.

hirado.hu