Kedvencekhez
Huszonegyezer köbméter fát lopott
2008. február 07.,csütörtök 15:09 |
Ha bebizonyosodik a vád, precedens értékű lesz a kiskunhalasi ügyészség jogi álláspontja az illegális fakivágásokról.
Megosztás:
– Nem csak egyszerű erdőgazdálkodási jogsértésről, hanem a környezetkárosítás bűncselekményéről is szó van a Duna-Tisza közi, illegálisan szervezett fakivágások ügyében – mondta dr. Nánási László, Bács-Kiskun megyei főügyész.
A kettő között pedig nagy a különbség. Az erdőt a saját tulajdonosa sem vághatja ki az erdészeti hatóság engedélye nélkül – ami környezetvédelmi érdek –, ha mégis megteszi, erdőgazdálkodási bírságot szabnak ki rá. Ez nem büntetőjogi szankció, a közigazgatási eljárás keretein belül intéződik az ügy. Ha az erdőtulajdonos nem tud fizetni, feledésbe merül a dolog, a jogsértés tényleges elkövetői pedig röhögnek a markukba.
Ezt a „konstrukciót" használta ki az ügyészség szerint a kiskunhalasi M. József, akinek a szerepét sikeresen tudták „körbenyomozni". Nincstelen, lecsúszott egzisztenciájú személyek nevében várásolt erdőket, úgy, hogy hivatalosan nem ő lett a tulajdonos. Ezután az erdő területét kopaszra vágatta, kitermelve 21 ezer köbméter fát. A tulajdonosok megkapták az erdőgazdálkodási bírságot, amit persze lehetetlen behajtani rajtuk. A gátlástalan erdőirtás azonban az ügyészség szerint olyan méreteket öltött – amit ökológiai szakértő is megerősített –, hogy környezetkárosítás történt, ami bűncselekmény.
Ez a megközelítés pedig már lehetőséget ad arra, hogy ne a „tulajdonos", hanem a tényleges elkövető ellen induljon eljárás. A kiskunhalasi ügyészségen így környezetkárosítás vádjával készült el a vádirat. Összesen 51 személyt állítanak bíróság elé, mert azokat is felelősségre vonják, akik a láncfűrészt kezelve végrehajtották a fakivágásokat, vagy az adásvétel körüli okiratok hamisításában vettek részt. Kiskunhalas, Tompa, Fülöpjakab és Tabdi térségében összesen 150 hektár erdő jogellenes kivágása történt így meg, az élővilág pedig a szakértők szerint több helyütt is helyrehozhatatlanul károsodott. Ilyen esetben pedig a környezetkárosításért akár nyolc év szabadságvesztés is kiszabható.
Forrás: baon.hu
A kettő között pedig nagy a különbség. Az erdőt a saját tulajdonosa sem vághatja ki az erdészeti hatóság engedélye nélkül – ami környezetvédelmi érdek –, ha mégis megteszi, erdőgazdálkodási bírságot szabnak ki rá. Ez nem büntetőjogi szankció, a közigazgatási eljárás keretein belül intéződik az ügy. Ha az erdőtulajdonos nem tud fizetni, feledésbe merül a dolog, a jogsértés tényleges elkövetői pedig röhögnek a markukba.
Ezt a „konstrukciót" használta ki az ügyészség szerint a kiskunhalasi M. József, akinek a szerepét sikeresen tudták „körbenyomozni". Nincstelen, lecsúszott egzisztenciájú személyek nevében várásolt erdőket, úgy, hogy hivatalosan nem ő lett a tulajdonos. Ezután az erdő területét kopaszra vágatta, kitermelve 21 ezer köbméter fát. A tulajdonosok megkapták az erdőgazdálkodási bírságot, amit persze lehetetlen behajtani rajtuk. A gátlástalan erdőirtás azonban az ügyészség szerint olyan méreteket öltött – amit ökológiai szakértő is megerősített –, hogy környezetkárosítás történt, ami bűncselekmény.
Ez a megközelítés pedig már lehetőséget ad arra, hogy ne a „tulajdonos", hanem a tényleges elkövető ellen induljon eljárás. A kiskunhalasi ügyészségen így környezetkárosítás vádjával készült el a vádirat. Összesen 51 személyt állítanak bíróság elé, mert azokat is felelősségre vonják, akik a láncfűrészt kezelve végrehajtották a fakivágásokat, vagy az adásvétel körüli okiratok hamisításában vettek részt. Kiskunhalas, Tompa, Fülöpjakab és Tabdi térségében összesen 150 hektár erdő jogellenes kivágása történt így meg, az élővilág pedig a szakértők szerint több helyütt is helyrehozhatatlanul károsodott. Ilyen esetben pedig a környezetkárosításért akár nyolc év szabadságvesztés is kiszabható.
Forrás: baon.hu
Megosztás: