Az Alba Regia legyőzése után Százhalombattán még jobb teljesítményt nyújtva, szinte szárnyalt a kalocsai armada, amit bizonyít az a tény is, hogy a vége előtt fél perccel még egyenlő volt az állás (25-25).
A látványos ütközet után Sinka László az MKSZ főtitkára nem győzte dicsérni Kolics János csapatát, amely hajszálnyira maradt el attól, hogy a forduló legnagyobb meglepetését okozza az NB I/B Nyugati csoportjában. Nos, két ilyen nagyszerű produkció után bizakodva várta a KKC a Szentendre elleni soron következő újabb megmérettetést, pláne, hogy ősszel is egy „szűk” mecset (25-23) produkált a két együttes.

Jól indult a találkozó, az első percek után 2-0-ra és 3-1-re is vezettünk, de a 9. percre utolértek bennünket a dinamikus kézilabdát játszó vendégek. Aztán csináltak egy 0-5-ös szériát – ekkor remek lövőik „átütötték” a kalocsai falat, ami kapura ment az mind gól volt -, így a negyedóra végére 4-7 lett az állás. Támadásban a mieink próbálkozásait egyre jobban „olvasta” a vendégek nagyszerű hálóőre Tuba Kovács Ervin, aki szinte megbabonázta Juhász Péteréket. A kedélyeket pályán és nézőtéren egyaránt, a két „feketerigó” hazai csapatot sújtó ítéletei csak tovább borzolták.
A félidőre ennek ellenére szoros 10-12-es eredménnyel vonulhattak pihenőre a mérkőző felek. A szünetben a szurkolók azon polemizáltak, hogy talán az újabb bizonyítási vágytól, de tény az, hogy görcsösen, igen körülményesen kézilabdázott a Kalocsa, lassúbb és pontatlanabb volt a játékunk, mint egy héttel korábban.

A második játékrész elején aztán gólokkal nyitott a vendég (10-14 a 32. percre) ekkor már érezhető volt, hogy „megfognak” bennünket. Gyors kézilabdát diktált a Pest megyei társulat, jól járatták a falunk előtt a labdát, miközben volt úgy, hogy kettős emberhátrányba is kerültünk, így nem meglepő, hogy utána már eldőlt a mérkőzés (13-19 a 39. percben).



Aztán nekünk is volt egy kettős emberelőnyös helyzetünk, de nem tudtunk közelebb kerülni. A srácok ekkor szinte önkívületi állapotban, egyéni betörésekkel is próbálkoztak – Béres Attila, Szabó Balázs, Szabó Laci -, de tartották magukat a vendégek (18-24).
A végén hétgólos hátrányból sikerült visszajönni a meccsbe, de ez csak apró szépségtapasz volt egy küzdelmes, de esélytelenül megvívott mérkőzés után.

MESTERMÉRLEG
Kolics János edző: - Az első pillanattól kezdve látszott, hogy ez a csapat erőfölényben van ellenünk. Nagyon komoly átlövő erővel rendelkeztek, nagyon pontosak voltak, miközben a kapusteljesítményünk elmaradt a korábbitól. Támadásban nagyon körülményesek voltunk – az 5-1 elleni játékban nem szerveztük meg a befutásainkat -, statikusan, erőlködve, görcsölve, birkózva játszottunk. Egy ilyen agresszíven, nyitottan védekező csapat ellen sokkal több labda nélküli mozgásra lett volna szükség, ezt sajnos nem tudtuk kivitelezni. Helyzeteket is hibáztunk, miközben a játékvezetők sem álltak mindig a helyzet magaslatán. Ez a sok pici apró momentum együtt egyértelművé tette a találkozó végkimenetelét, ahol nem volt esélyünk.

Kalocsai KC – Szentendre 23-26 (10-12)
150 néző, vezette: Sebők, Szilágyi
Kalocsai KC: Bolvári – Béres T. 2, Béres A. 4, Szabó B. 5, Szvétek 1, Juhász P. 2.
Csere: Kanalas, Szabó L. 2, Reichert 4, Balla 2, Dávidházi 1, Lakatos (k.), Ladi.
Edző: Kolics János.
Az eredmény alakulása: 5. p.: 2-0, 9. p.: 3-3, 15. p.: 4-7, 21. p.: 8-11, 32. p.: 10-14, 39. p.: 13-19, 50. p.: 18-23, 58. p.: 19-26.
Hétméteresek: 4/2, illetve 3/1.
Kiállítások: 6, illetve 8 perc.


Tamás Ferenc