Kalohírek

 

Sírtunk, nevettünk, szerettük! – Szabó Árpád a színházi évadról

2014. május 08.,csütörtök 08:50  | 
Április 26-án véget ért a Kalocsai Színház hetedik éves programja. A teátrum vezetése – megőrizve korábbi jó szokását – idén is kínált könnyed, zenés darabokat, de elgondolkodtató, vaskosabb előadásokban sem volt hiány. Egy szóval, mindenki megtalálta a magának valót.
Megosztás: 

A hazai színházi világ élvonalbeli művészei vendégeskedtek a kalocsai deszkákon és a habkönnyű komédiától a szívbemarkoló drámákig minden műfajban lubickolhatott a nagyérdemű a 2013/2014-es évadban.

A program összeállítása során már hosszú évek óta kiemelt szerephez jut a szórakoztatás és gyönyörködtetés mellett a nevelő célzat is, ami szokás mondani, hogy a színház missziójának három alappillére. Sírva nevettünk a „Mona Marie mosolyán”, keserédes mosollyal búcsúztattuk korunk antihősét, a „Panelninját”, és dermedten követtük Mozart és felesége utolsó éjszakájának minden rezdülését.

A teátrum igazgatósága persze legifjabb közönségéről sem feledkezett meg, hiszen ebben az évadban is három mesejátékra várták a kalocsai és környékbeli óvodásokat, akik rendre meg is töltötték a nézőteret.

A bérletes előadások mellett januárban sztárparádés musical esttel várták a műfaj szerelmeseit, míg a Magyar Kultúra Napja alkalmából Jókai Mór „Aranyember” című regényének mesés színházi adaptációjával lepték meg a középiskolás tanulóifjúságot.

De mit mutatnak a számok, milyen visszacsatolást kapott a közönségtől az igazgató? Erről kérdezte portálunk Szabó Árpád direktort.
– Örömmel mondhatom, hogy színes és sikeres évad áll mögöttünk. Az „Országomat egy csókért” záróelőadás is telt házzal futott – kezdte értékelőjét Szabó Árpád. – Voltak elmaradhatatlan közönségsikerek, mint például a „Mona Marie mosolya” című komédia, de mélyebb előadásokból sem volt hiány. Ide sorolnám a Magyar Attila féle „Panelninját”, vagy a Spiró György szerezte „Prah” című előadást. Ez utóbbi alkalmával láttam azt, hogy a nézők jó része nem ment rögtön haza az előadás végén, hanem ott maradt a színházban és megbeszélték, hogy mit is láttak – idézte fel az élményeket az igazgató.

Egy színházi program áttekintése alkalmával szentségtörésként hathat, mégis felmerül a kérdés, hogy napjaink nehéz gazdasági környezetében, amikor az ember ott spórol, ahol tud, mennyire kifizetődő a kultúra és a szórakoztatás terén működni. Szabó Árpád boldogan újságolta, hogy a Kalocsai Színház e tekintetben „szembe ment az országos trendekkel”, hiszen nemhogy megtartotta, de növelni is tudta az elmúlt évadban a jegyet és bérletet váltó nézők számát.


V.I.


Blogok

Ezt fald fel!  Lajcsi szelet

Tudom, nemrég voltak az ünnepek, és annyi sütit ettünk, amennyi csak belénk fért, de [...]

Mit nézzünk ma a tévében?  Hétfő, február 22. – Búcsú

Kedves Olvasóim! Úgy döntöttem, nem írom tovább ezt a blogot. Ennek oka elsősorban a tévéműsorok kínálatának erodálódása: nincs már mit ajánlgatni.[...]