Ez a miskei festőművész kétrészes életmű-kiállításának már a második része, korábban az első részéről is tájékoztattuk olvasóinkat.
A mostani kiállítást ifj. Gyergyádesz László művészettörténész rendezte, aki az alkotásokat a Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményéből válogatta, ami nem csoda, hiszen Tóth Menyhért életművének több mint kilencven százaléka e múzeumban található.
Zsellér Jenő, a Tóth Menyhérti szerzői jogok örököse hozzájárult a kiálíltás megrendezéséhez, sőt, a megnyitón személyesen is megjelent. A Miske Község Önkormányzata és a Kalocsai Porcelánfestő Manufaktúra támogatásával létrejött tárlat február 21-től március 21-ig tekinthető meg, hétfő kivételével minden nap.

Ifj. Gyergyádesz László a festő születésnapjára Tóth Menyhért címmel kismonográfiát is írt a festőről, amely épp a megnyitó napján jelent meg, s a kötet bemutatására is itt, a kiállítás-megnyitó keretében került sor.
A megnyitón Illés Attila Ádám, Miske polgármestere köszöntötte a megjelenteket, Molnár Zsuzsanna pedig részletet mondott el Gyergyádesz László Fényima (Tóth Menyhért megvilágosodása) c. monodrámájából.
A kiállítást Gaál József Munkácsy-díjas grafikusművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem docense nyitotta meg, a festőről írott kismonográfiát pedig dr. Bánszky Pál, Magyar Örökség díjas művészettörténész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja mutatta be. Bánszky rámutatott: Tóth Menyhért egyetemes érvényű és rangú életművét érdemben még csak most kezdik megismerni, s nemcsak külföldön, hanem hazánkban is. A kismonográfiának nem is lehet más célja, minthogy minél szélesebb körben segítsen megismertetni és felismertetni ezt a különleges életművet.

„Tóth Menyhért (1904–1980), a XX. századi magyar képzőművészet talán legegyetemesebb érvényű életművének alkotója – írja róla ifj. Gyergyádesz László. – Egy valódi zseni: „volt közöttük egy hallgatag, összetört testű és arcú társunk, akiben látomások fénylettek, akinek csendjében olyan dolgok alakultak, amelyek megborzongattak minket, fiatalokat és felidézték bennünk Gulácsyt, Csontváryt, a nagy megszállottakat.” (László Gyula) Különleges életút volt az övé, melynek során ugyan soha nem tagadta meg a paraszti, falusi élethez való kötődését, azonban a művészet mégis egyfajta szabadulás volt számára. Tóth Menyhért művészetének legfontosabb összetevője a természettel való igen aktív, álmokban és mesékben gazdag együttélés volt. Egy kiveszőfélben lévő emberi világlátást képviselt, melyben az emberlény és a természetanya még együvé tartozott (…)”

Tóth Menyhért mennyiségét és tartalmát tekintve is kiemelkedő munkásságát csak élete vége felé kezdték felfedezni. A Bács-Kiskun Megyei Tanács 1974-től kezdve nagy léptekkel megkezdte az életmű összegyűjtését, előbb vásárlás, majd 1981. után hagyatéki szerződés útján. Ennek eredményeképpen ma már a teljes életmű túlnyomó része a Katona József Múzeum gyűjteményébe került.
A kétnyelvű, angolul és magyarul íródott könyv e hatalmas, több ezres életmű-gyűjteménynek a legjelentősebb darabjait mutatja be. Az A/4-es méretben, 80 oldal terjedelemben, keménytáblás kötéssel megjelent kötetet 18 fekete-fehér és 64 színes reprodukció illusztrálja, amelyek hatvanhárom festményt, kilenc grafikát és két szobrot mutatnak be, 8 archív fotót tárnak az olvasó elé.