A Viski Károly Múzeum weboldalán található szószedet szerint Czár János 1930.április 5-én született Kalocsán. 14 éves korában apja elhagyta a népes családot, ő lett a családfenntartó. 1956-ban kötött házasságot a szintén nehéz sorsú Rabat Eszterrel, így került Miskére, felesége szülőfalujába.Ibolya lányuk 1960-ban, Anikó 1962-ben született.

Egy különös véletlen folytán, Miskén ismerkedett meg Tóth Menyhérttel, a XX. század egyik legnagyobb magyar festőjével. Tóth Menyhértet atyai jóbarátjaként tisztelte. Tóth Menyhért biztatására a művészethez ösztönösen vonzódó fiatalember megpróbálkozott az akvarell festészettel és a szobrászattal is. Amellett, hogy keményen dolgozott, hogy családját eltartsa, esténként és minden szabadidejében alkotótáborokba járt. Tóth Menyhért zsenialitásának egyik felismerője, Dr. Bánszky Pál művészettörténész figyelt fel Czár János sokoldalú alkotó tehetségére és autentikus népi gyermekjátékaira. Ő ajánlotta a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely munkatársainak figyelmébe a miskei játékmestert. Generációkat tanított meg a szőrlabda, a vízparti növényekből készíthető játékok, a csuhé, a kukoricaszár és a fűzfavessző adta játékeszközök sokaságának készítésére.

Első önálló játékkiállítása Székesfehérváron nyílt meg. A játékkészítésen keresztül aztán egyre tudatosabban kezdett foglalkozni a paraszti kézműves és népművészeti hagyományok felélesztésével és őrzésével.

Számos közteret díszítenek szobrai, kopjafái, fa játszóterei. Az Arany Gránátalma díjat 1992-ben kapta meg, a népijáték-készítők közt elsőként a Népművészet Mestere címet 1994-ben, 2002-ben pedig a kalocsai népélet nevezetes kutatójáról, Pécsiné Ács Saroltáról elnevezett díjat.

Súlyos betegsége miatt leszázalékolták, így egyre több időt fordított az alkotásra, művészkedésre. Közel 200 népművészeti alkotótáborban és gyerektáborban fordult meg játékkészítést és kézművességet tanítva kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Dánia, Hollandia, Svédország, Németország, Olaszország, Izrael, Jugoszlávia, Csehország, Szlovákia, Oroszország nemzetközi alkotótáboraiban, népművészeti kiállításain volt a magyar népi kézművesség elkötelezett nagykövete. A németországi Hirrlingen városában díszpolgárrá avatták.
Akvarelljeit, kisplasztikáit, fafaragásait, játékait számos kiállításon bemutatták, így Kecskeméten, Baján, Kalocsán, Kiskunhalason, hogy csak a legjelentősebbeket vegyük sorra.
Czár János haláláig Miskén élt, s bár már kevesebb elfoglaltságot vállalt, aktívan alkotott.


Fotó forrása: telepesek.hu