Nekünk, magyaroknak még nagyobb jelentőségű Nagyboldogasszony napja, hiszen államalapító királyunk, Szent István a Nagyboldogasszony kegyelmébe ajánlotta országát, ezért emlegetjük a Magyarok Nagyasszonyaként is a Mennybe ragadtatott, megdicsőült Szűz Máriát. Ünnepi szentbeszédében Ternyák Csaba érsek úr is szólt erről, kiemelve, hogy Szent István volt az első uralkodó a világtörténelemben, aki államát s népét a Nagyboldogasszonynak ajánlotta föl, közbenjárását kérve. De arra is emlékeztetett, hogy Szent István, bár első volt ebben, de nem egyetlen, hiszen később több környező nép és ország is patrónájául hívta a Mennyek Királynőjét. A prédikáció igen szép gondolata volt, hogy emiatt a körülöttünk élő népek, mások mellett a szlovákok, az osztrákok mennyei anyánk, Szűz Mária révén testvérnépeink. Rámutatott a sorsnak azon érdekes játékára is, hogy István király épp ezen a napon, Mária fölemeltetésének évfordulóján hunyt el.
A szentmise ünnepélyességét fokozta Leányfalusi Vilmos orgonaművész karnagy és a Zsebics Ilona kórusvezető által vezényelt Főszékesegyházi Énekkar szolgálata. A házigazda, a koncelebráns érsek-metropolita Bábel Balázs a mise végén megköszönte az előbbiek közreműködését, a híveknek pedig, hogy ilyen szép számmal megjelentek a misén, annak ellenére, hogy az ünnep hétköznapra esett. Végül, a főpásztori áldást követően a megjelent hívek emelkedettebb lélekkel indulhattak haza, az egyházmegye meghívottai, valamint az énekkar tagjai pedig a Belvárosi plébánia pincéjébe, ahol agapén látták vendégül őket.

Nagyboldogasszony, a Magyarok Nagyasszonya
„Máriát fölvette az úr a mennybe, örvendezik az angyalok kórusa!
Alleluja!”
A kalocsai Főszékesegyház védszentje a Nagyboldogasszony, a megdicsőült, elevenen elragadtatott és a Mennybe emeltetett Szűz Mária. Ezért a Főszékesegyház búcsúnapja augusztus 15-e, Nagyboldogasszony napja. Szent István az ő kegyelmébe ajánlotta hazánkat, így lett a Nagyboldogasszony Magyarország patrónája, ezért mondjuk őt a Magyarok Nagyasszonyának is, s ezért énekelték eleink a „Boldogasszony anyánk” kezdetű egyházi éneket magyar himnuszként, egészen a ma használatos, Kölcsey Ferenc által írt, Erkel Ferenc által megzenésített nemzeti himnuszunk születéséig.

Búcsúcédulák
A „búcsú” eredendően a katolikus egyháznak azt a sokat támadott hagyományát jelentette, amely szerint ezen a napon úgynevezett búcsúcédulák vásárlásával – akár valódi bűnbánat nélkül is – megszabadulhattak a hívek bűneik terhétől, elkerülve az egyházi büntetést, egyszersmind hozzájárulva a Vatikán igen költséges építkezéseihez. Vagyis: pénzért kaptak kegyelmet, s ez az ellentmondás volt az egyik sarkalatos pont, amelynek kapcsán a reformáció úttörői kialakíthatták a katolikus egyházat illető kritikájukat. Ma már azonban nem árulnak búcsúcédulákat, sőt, ellenkezőleg: napjainkban a búcsú ünnepe egy-egy templomhoz tartozó közösség kiemelten fontos bűnbánati eseményét jelenti.


–C–