Február 24.-én fél háromkor a Katona István Ház megtelt érdeklődőkkel, akik kíváncsian várták Vesztergám Miklós és Bartha József (holtmarosi református lelkész) tárogatózenés beszélgetését. Bartha József a Czgei Wass alapítvány támogatásával egy magán gyermekotthont vezet, ahová román árvaházakból fogadnak be magyar származású gyermekeket.
A rendezvény apropója a jótékonyság volt, hiszen a belépődíjból származó bevételt a Tulipán Árvaház fenntartására fordították, melynek ő a megálmodója és megteremtője.
A rendhagyó koncertet Vesztergám Miklós vezette fel egy Rákóczi nótával, melyet tárogatón adott elő, majd Bartha József elmesélte, hogyan ötlött fel benne az árvaházalapítás gondolata. „Feleségemmel mindig is sok gyermeket szerettünk volna, hiszen a gyermek áldás egy ember életében. Megismerkedtünk Sankóval – mi csak így neveztük -, aki magyarnak született de egy szót sem tudott magyarul, és románul sem beszélt sokat. Összeült a család és egyhangúlag úgy döntöttünk, magunkhoz vesszük a fiút és felneveljük. Ma már annyira beszéli a magyar nyelvet, hogy egy szót sem tud románul. Miután láttam, hogy mit jelent a gyermeknek a család, a nyugalom, a békesség, arról álmodoztam, hogyan lehetne több magyar gyermeknek otthont adni. Ezt váltottam valóra. 14 kisgyereket tudtunk magunkhoz venni, akik végül is megtanultak mosolyogni és boldogan élni, ami ma a legfontosabb.” A lelkész elmesélt még jó néhány történetet, köztük nem egyet Wass Albertről, illetve a román hatóságokkal vívott küzdelmeiről és sérelmeiről, akik szerint Wass Albert személyisége nem kívánatos, ami miatt Romániában szobrot sem lehet állítani neki.
Hallhattunk humoros, megható és elgondolkodtató történeteket is. Kettejük párbeszédét a tárogató hangja tagolta, ugyanis ezzel színesítették, így tették érdekesebbé és még élvezhetőbbé a tiszteletes személyes történeteinek és tapasztalatainak elmesélését. Elhangzott a Rákóczi nóták egyik legismertebb dallama is, a Krasznahorka büszke vára, s idéztek Wass Albert könyvéből is, melyet nagy taps kísért. Bartha József felhívta a figyelmet a szálláslehetőségre is: „ Az árvaházat szebbnél szebb természeti csodák határolják és szerencsére egyre többen látogatnak el hozzánk. Aki több napra tervez kirándulást, annak sem nem okoz gondot a szálláskeresés, hiszen a gyermekotthonban, illetve a faluban a családoknál is el tudunk szállásolni a látogatókat. Érdemes több napot maradni, hiszen a környék mindenki számára nagy élményeket nyújthat. Kidolgoztunk egy tíz napra szóló programtervet. Vendégeink a Szalár-völgyében frissen sült pisztrángot ehetnek, gyógynövényeket gyűjthetnek, sétálhatnak, fürödhetnek a pisztrángtól hemzsegő Szalár vizében. Lehet sátorozni, este viszont őrizni kell a tüzet. Ezek mind fantasztikus élmények, melyekről mesélhetnék még, de ezeket át kell élni.” Úgy gondolom érdemes ellátogatni és kikapcsolódni egy rövid időre.
Rigó Vanessza
A rendhagyó koncertet Vesztergám Miklós vezette fel egy Rákóczi nótával, melyet tárogatón adott elő, majd Bartha József elmesélte, hogyan ötlött fel benne az árvaházalapítás gondolata. „Feleségemmel mindig is sok gyermeket szerettünk volna, hiszen a gyermek áldás egy ember életében. Megismerkedtünk Sankóval – mi csak így neveztük -, aki magyarnak született de egy szót sem tudott magyarul, és románul sem beszélt sokat. Összeült a család és egyhangúlag úgy döntöttünk, magunkhoz vesszük a fiút és felneveljük. Ma már annyira beszéli a magyar nyelvet, hogy egy szót sem tud románul. Miután láttam, hogy mit jelent a gyermeknek a család, a nyugalom, a békesség, arról álmodoztam, hogyan lehetne több magyar gyermeknek otthont adni. Ezt váltottam valóra. 14 kisgyereket tudtunk magunkhoz venni, akik végül is megtanultak mosolyogni és boldogan élni, ami ma a legfontosabb.” A lelkész elmesélt még jó néhány történetet, köztük nem egyet Wass Albertről, illetve a román hatóságokkal vívott küzdelmeiről és sérelmeiről, akik szerint Wass Albert személyisége nem kívánatos, ami miatt Romániában szobrot sem lehet állítani neki.
Hallhattunk humoros, megható és elgondolkodtató történeteket is. Kettejük párbeszédét a tárogató hangja tagolta, ugyanis ezzel színesítették, így tették érdekesebbé és még élvezhetőbbé a tiszteletes személyes történeteinek és tapasztalatainak elmesélését. Elhangzott a Rákóczi nóták egyik legismertebb dallama is, a Krasznahorka büszke vára, s idéztek Wass Albert könyvéből is, melyet nagy taps kísért. Bartha József felhívta a figyelmet a szálláslehetőségre is: „ Az árvaházat szebbnél szebb természeti csodák határolják és szerencsére egyre többen látogatnak el hozzánk. Aki több napra tervez kirándulást, annak sem nem okoz gondot a szálláskeresés, hiszen a gyermekotthonban, illetve a faluban a családoknál is el tudunk szállásolni a látogatókat. Érdemes több napot maradni, hiszen a környék mindenki számára nagy élményeket nyújthat. Kidolgoztunk egy tíz napra szóló programtervet. Vendégeink a Szalár-völgyében frissen sült pisztrángot ehetnek, gyógynövényeket gyűjthetnek, sétálhatnak, fürödhetnek a pisztrángtól hemzsegő Szalár vizében. Lehet sátorozni, este viszont őrizni kell a tüzet. Ezek mind fantasztikus élmények, melyekről mesélhetnék még, de ezeket át kell élni.” Úgy gondolom érdemes ellátogatni és kikapcsolódni egy rövid időre.
Rigó Vanessza