Kutatók szerint legkevesebb egy évbe telik, mire egy, az Egyesült Államokban kifejlesztett Ebola elleni vakcinát bevethetnek Nyugat-Afrikában a járvány megfékezésére. Ám még ha a vakcina sikeresen át is megy az amerikai klinikai teszteken, ez nem jelenti azt, hogy Afrikában is hatásosnak bizonyul.

Másmilyenek az afrikaiak antitestjei

„Az amerikai tesztek nem okvetlenül jelzik előre, hogy mi történik majd Afrikában” – hangsúlyozta a Newsweeknek nyilatkozva Hildegung Ertl, a Wistar Institute Vaccine Center igazgatója. Ugyanis valami ok miatt, amelyet még nem értenek pontosan, az afrikaiak antitestjei eltérnek az amerikaiakétól. S mivel az antitestektől függ, hogyan reagál a szervezet a vakcinára, az Egyesült Államokban ígéretesnek bizonyuló szer esetleg hatástalan lesz a fekete kontinensen.

Három-négy szer is esélyes

„Három vagy négy vakcina is kifejlesztés alatt áll, bár a folyamat még egyik esetben sem jutott el a klinikai fázisig” – mondta el az amerikai hetilapnak Anthony Fauci, a National Institute of Allergy and Infectious Disease (NIAID) igazgatója. Egy olyan van ezek közül, amelynek a tesztelése szeptemberben megkezdődhet, attól függően, hogy mikor kapja meg az amerikai Gyógyszer- és Élelmiszerellenőrző Hatóság (FDA) engedélyét.

Így működik

Ennek a szernek, illetve a gyártójának a nevét még nem hozták nyilvánosságra. Ez a vakcina tulajdonképpen egy vírus, amelyet genetikailag úgy módosítottak, hogy képtelen legyen reprodukálódni – így tehát kizárják annak a veszélyét, hogy a patogén szétterjedjen az egész szervezetben. Beépítették az Ebola-vírus két génjét, amelyek arra késztetik az immunrendszert, hogy antitesteket kezdjen termelni. Ideális esetben ezek az antitestek megvédik a szervezetet a későbbi fertőzéstől. Egyelőre csak állatokon próbálták ki, és még tart a teszteredmények kiértékelése, de a beoltott állatok nem betegedtek meg.

Afrikaiakon is tesztelni kell

A klinikai teszt első szakaszának eredménye januárra derülhet ki. Utána következik a második fázis, amikor amerikaiakon és afrikaiakon is ki kell próbálni a hatékonyságát, majd a harmadik, amikor már Afrikában tesztelik. Fauci szerint erről legjobb esetben is csak 2015 végén lehet szó – ha „fénysebességgel” megy minden.

Van másik

Ha ez a vakcina valamelyik szakaszban megbukik, akkor sem kell teljesen elveszíteni a reményt. Amy Derrick-Frost, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője emlékeztetett, hogy „több vakcina és terápia is a fejlesztés valamely fázisánál tart”. Ezek egyike a ZMapp, amelyet a két amerikai betegnek adtak. Egy másik vakcina klinikai fázisa 2015 végén, 2016 elején kezdődik a tervek szerint.

Miért éppen a ZMapp?

Azt egyébként máig nem tudja senki, hogy Kent Bradley és Nancy Writebol miért éppen a ZMapp-ot kapta. Az azonban egyelőre valószínűtlennek tűnik, hogy a szert akár egyetlen afrikai beteg is szedhesse.

Ahhoz, hogy Libériában hozzájusson valaki, előbb meg kell szerezni a monroviai egészségügyi minisztérium etikai bizottságának engedélyét. A libériai illetékesek mindenesetre már tárgyaltak az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) arról, hogyan kaphat a ZMapp vagy más kísérleti szer gyorsított eljárásban engedélyt. Ráadásul, mivel a ZMapp is úgynevezett monoklonális antitestekből álló koktél, kérdés, mennyire hatásos az afrikaiaknál.

Nem éri meg a gyógyszergyártóknak?

Az egyik vezető brit közegészségügyi szaktekintély azzal vádolta meg a nyugati gyógyszergyártókat, hogy nem is próbáltak meg eddig vakcinát és gyógyszert kifejleszteni az Ebola ellen, mert a járvány csupán a szegény afrikai országokat fenyegeti, amelyek nem jelentenek fizetőképes keresletet. John Ashton professzor a The Independent vasárnapi számában írt cikkében arra szólított fel, hogy a Nyugatnak ugyanúgy kellene kezelnie az Ebolát, mintha az a leggazdagabb ipari államokat fenyegető kór lenne.

Akárcsak az AIDS

Az Ebolát az AIDS-hez hasonlította, ami éveken keresztül gyilkolta az embereket Afrikában, de a gyógymódon csak az 1980-as években kezdtek el komolyan dolgozni, amikor a kór már az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát fenyegette.

Az igazi munka azonban csak akkor kezdődött meg, amikor „ártatlanok” – nők és gyerekek, hemofíliások és heteroszexuális férfiak – is egyre nagyobb számban betegedtek meg, és emiatt a média, a politikusok, a tudományos közélet és az adományozók is felfigyeltek a dologra – fakadt ki.


Origo
Fotó: MTI/EPA/Ahmed Jallanzo