- Magyarország az utóbbi két évtizedben nem kapott hasonló horderejű megbízást vagy felkérést az ENSZ-ben - mondta a New York-i magyar ENSZ-misszió vezetője. Kőrösi Csaba rámutatott, hogy az ENSZ főtitkára és a Közgyűlés elnöke a világszervezet jelenlegi talán legnagyobb lélegzetvételű vállalkozásának nevezte a 2015. utáni másfél évtizedre szóló jövőkép - hivatalos szóhasználat szerint a fejlődési agenda - rendszerbe foglalását. A 2015. és 2030. közötti fejlődési pálya kulcselemeit, a fenntartható fejlődési célokat a most indult, mintegy másfél évig tartó kormányközi tárgyalássorozat dogozza majd ki, amelynek egyik társelnökéül Magyarországot választották meg március 14-én.

- Megválasztásunk a magyar külpolitika sikere, és nagyfokú bizalom megnyilvánulása mind a fejlett, mind a fejlődő világ részéről. A feladatot több hónapos előkészítés, és a hazai legmagasabb szintű döntés alapján vállaltuk el - nyilatkozott a magyar ENSZ-nagykövet.

Kőrösi Csaba elmondta, hogy a bonyolultabb tárgyalásokra általában társelnököket szoktak felkérni a fejlettek és a fejlődők részéről, most azonban a munkacsoport-vezetőt nem felkérték, hanem megválasztották.

A nagykövet szerint a magyar diplomácia felkérésének és Magyarország megválasztásának előzménye az volt, hogy az ország jelentős szerepet vállalt a vízhez való hozzáférést és a fenntartható vízgazdálkodást elősegítő nemzetközi programokban, amelyeknek fontos epizódja az ősszel Budapesten megrendezendő víz-világkonferencia. Kőrösi Csaba szerint a feladat összetettsége hasonlítható valamelyest az EU-elnökséghez, de annál hosszabb időtartamú, s a tárgyalások résztvevőinek érdekei szerteágazóbbak.

A nagykövet emlékeztetett arra, hogy az ENSZ 2000-ben tűzte ki úgynevezett millenniumi fejlesztési céljait. Ezek keretében a tagállamok megfogadták, hogy 2015-ig véget vetnek a súlyos szegénységnek és éhínségnek, megvalósítják a mindenkire kiterjedő alapfokú oktatást, előmozdítják a nemek közötti egyenlőséget, és segítik a nők felemelkedését, csökkentik a gyermekhalandóságot, javítják az anyák egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférését, küzdenek a HIV/AIDS, a malária és más betegségek ellen, biztosítják a környezeti fenntarthatóságot, és a fejlesztés érdekében globális partnerséget építenek ki.

Az ENSZ úgy döntött, hogy a fejlődő országokra vonatkozó millenniumi célok programjának lejártával a világ egészének fenntartható fejlődését célzó programot indít útjára. A világ kormány- és államfői a 2012 júniusában Rióban tartott világkonferencián határozták el, hogy az emberiségnek át kell állnia egy környezeti, gazdasági és társadalmi értelemben fenntartható fejlődési pályára, és megállapodtak abban, hogy átírják stratégiai jövőképüket a 2015 és 2030 közötti időszakra.

- Most, a millenniumi fejlesztési céloktól eltérően nem az lesz a fő kérdés, hogy mit kell tenni a legfejletlenebb országokkal, hanem az, hogyan lehet az egész világon felszámolni a mélyszegénységet és az éhezést, hogyan lehet a minőségi oktatást és egészségvédelmet széles körben hozzáférhetővé tenni, biztosítani a jogegyenlőséget, felszámolni a nemek közötti diszkriminációt és megoldani az olyan alapvető erőforrásokhoz való hozzáférést és a velük való jobb gazdálkodást, mint a víz, energia, termőföld, élelem - monda Kőrösi Csaba.

A magyar ENSZ-nagykövet szerint a kormányközi tárgyalásokba a kormányok bevonják a tudomány, a gazdasági és a civil társadalom képviselőit is.


Hirado.hu