Romney utolsó rohamba kezdett

Miközben az országos támogatottságra vonatkozó adatok holtversenyt, a "csatatérállamokra" vonatkozó közvélemény-kutatási eredmények minimális, gyakran a statisztikai hibahatáron belüli előnyt mutattak ki az elnök oldalán, Barack Obama és republikánus kihívója, Mitt Romney több államra kiterjedő, utolsó rohamba kezdett a megválasztáshoz szükséges 270 elektori voks megszerzéséhez.

A Reuters és az Ipsos vasárnap közölt felmérése szerint Obama csekély, de nem szűnő előnnyel rendelkezik Ohióban, Wisconsinban, Iowában és Nevadában, ha ezt a keddi választásokig meg tudja őrizni, akkor túllépi az újraválasztásához szükséges 270-es határt az 538 fős elektori testületben. Az elnök a Reuters-Ipsos szerint emellett holtversenyben áll Romneyval Floridában és Coloradóban, Virginiában pedig a bőven a hibahatáron belül lévő 1 százalékponttal vezet. Ohió államban, amely a választások kulcsa lehet, vasárnap mind Obama, mind Romney beszédet mondott. John Boehner, a képviselőház republikánus elnöke, aki Ohióból való, vasárnap kijelentette: "nagyon biztos" benne, hogy pártjának elnökjelöltje viszi el az államot.

Mitt Romney vasárnap este Pennsylvania államba utazott kampányolni, amelynek megszerzésére a mögötte álló apparátusa néhány nappal ezelőtt rohamot indított. Szakértők szerint a választási küzdelem legnagyobb meglepetése lenne, ha a republikánus elnökjelöltnek sikerülne győzni Pennsylvaniában.

Az Allentown Morning Call és a Muhlenberg College közös felmérése szerint Obama ebben az államban 3, a Franklin & Marshall College szerint 4, a közvélemény-kutatásokat átlagoló RealClearPolitics szerint pedig 3,9 százalékpontos előnnyel vezet. Igaz, a Pittsburgh Tribune-Review arra az eredményre jutott, hogy a két jelölt támogatottsága egyaránt 47-47 százalék. A demokrata kampánystáb tagadta, hogy veszélyeztetve érzi Pennsylvania sorsát, ahol az elmúlt 9 nap során a republikánusok 2:1 arányban túlköltekezték őket, ám hétfőn mindenesetre az államba küldi Bill Clinton volt elnököt és Jill Bident, az alelnök feleségét Romney "kétségbeesett" kísérletének ellensúlyozására.

Mind Obama, mind Romney centrista húrokat pengetett

Kampánybeszédeiben mind Obama, mind Romney centrista húrokat pengetett és magát igyekezett a gazdasági felemelkedés letéteményesének beállítani. Az elnök az előző, republikánus kormányzatot hibáztatta a gazdaság bajai miatt, a kihívója pedig a jelenlegi Fehér Házat, amelynek lakója szerinte nem ért a magángazdaság működtetéséhez, ezért egy újabb recesszióba vezeti majd az országot. Obama hangsúlyozta, hogy miként 2008-ban, továbbra is célja a megosztottság áthidalása, és Romney is azt ígérte, hogy összefogásra és kétpárti együttműködésre fog törekedni, amit szerinte a hivatalban lévő elnök nem valósított meg.

A vasárnapi előrejelzések szerint a republikánusok biztosan meg fogják őrizni többségüket a képviselőházban, a demokraták pedig talán túlsúlyban maradnak a szenátusban.

Nem kizárt, hogy célfotó fog dönteni

Nem kizárt, hogy a keddi elnökválasztást "célfotó" fogja eldönteni. Vagy ha az sem, akkor idegtépő újraszámolással, pereskedéssel és egyéb olyan procedúrákkal kell számolni, amelyek akár a jövő év elejéig is elhalaszthatják a végső döntést arról, hogy a következő négy évben ki lesz a Fehér Ház lakója. Legkevesebb 18 államban törvény írja elő, hogy a szavazatokat automatikusan újra kell számlálni, ha a két jelölt között a különbség kevesebb lesz fél százalékpontnál.

Forgatókönyvek

Szakértők több olyan forgatókönyvvel számolnak, amelynek bekövetkezte esetén 269:269 arányú erőegyensúly jöhet lére az 538 tagú elektori kollégiumban, amelynek összetétele nem az országosan leadott szavazatok, hanem az egyes államok választási eredményei alapján alakul ki. A lehetséges patthelyzet-szcenáriók egyike az, hogy Obama a hagyományosan demokrata államok megnyerése mellett Ohióban, New Hampshire-ben és Wisconsinban is győzni tud, ám a többi "billegő" - mindkét fél által meghódíthatónak tartott - államban veszít.

Ha az elektori testületben egyik jelölt sem éri el a Fehér Ház elnyeréséhez szükséges 270 szavazatot - Nat Silver, a The New York Times statisztikusa szerint ennek az esélye mindössze 0,5 százalék -, akkor az Egyesült Államok új elnökét az új szövetségi képviselőház fogja megválasztani a három legtöbb szavazatot kapott jelölt közül. (Obama és Romney mellett négy "futottak még"- jelölt szállt be a harcba.) Erről az amerikai alkotmány 12. kiegészítése rendelkezik. Arra, hogy a képviselőház döntse el az Egyesült Államok elnökválasztásának végeredményét, eddig mindössze két alkalommal volt példa: 1800-ban, amikor a honatyák Thomas Jefferson mellett döntöttek Aaron Burr ellenében, és 1824-ben, amikor John Quincy Adam lett az elnök Andrew Jacksonnal és William Crawforddal szemben.

Mivel az először január 3-án összeülő törvényhozásban az előrejelzések szerint mintegy 28-29 mandátummal a republikánusok lesznek többségben, elektori szavazategyenlőség esetén Mitt Romney lesz az elnök. Az alelnök személyéről a szenátus dönt majd, amelyben az előzetes számítások szerint megmaradhat a demokrata többség, így fennáll az elméleti lehetősége annak, hogy az Egyesült Államoknak republikánus elnöke és Joe Biden személyében demokrata alelnöke legyen. Az államok elektorai december 17-én gyűlnek majd össze a helyi fővárosokban, és onnan Washingtonba küldik szavazataikat. Ezeket a kongresszus két házának együttes ülésén, január 7-én számlálják össze.

Ha az egyes államok elektori listái - ezek Maine és Nebraska kivételével mindenütt "a győztes párt mindent visz" alapon állnak össze - december 11-éig elkészülnek, akkor a kongresszus nagy valószínűséggel nem fogja őket megkérdőjelezni. Ha azonban túllépik ezt a határidőt, vagy ha a szövetségi honatyák bármi más alapon megkérdőjelezik az államok döntését, akkor elegendő, ha egyetlen képviselő és egyetlen szenátor kifogást emel, és a kongresszus mindkét házának külön-külön meg kell vizsgálnia az ügyet. Az elektorok vitatott döntése akkor kerül elutasításra, ha azt a szenátus és a képviselőház is megszavazza.

A 2000. évi floridai patthelyzet nyomán felmerült az amerikai alkotmány módosításának gondolata, a kétlépcsős választás megreformálása és a 18. században bevezetett elektori rendszer eltörlése. A kongresszus azonban végül nem vágott bele a hosszadalmas és bonyolult eljárásba, ehelyett a fő hangsúlyt a választások technikai oldalának fejlesztése kapta. Abban sok szakértő egyetért, hogy az elektori rendszer nem tökéletes, de az elnökválasztást konkrétan megvalósító döntnökök verdiktje az eddigi 51 amerikai elnökválasztás közül 47 esetében egybeesett az országos többség akaratával. Ráadásul 1789 óta mindössze 11 alkalommal fordult elő, esetenként tévedésből, hogy az elektorok nem arra az elnökjelöltre adták le a szavazatukat, akire megígérték. A választási rendszernek január 20-áig, vagyis az elnöki eskütételig mindenképpen meg kell erősítenie posztján azt a személyt, aki az elkövetkező négy évre az Egyesült Államok elnöke lesz.


Hirado.hu