A magyar kormányfő a találkozó után - utalva Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök korábbi nyilatkozatára - azt mondta: Magyarország néhány évvel ezelőtt elveszítette az arab világ jóindulatát, amikor "idétlen megjegyzésekkel a terrorizmus és az iszlám közé egyenlőségjelet tettünk". Azóta dolgozik a magyar diplomácia azon, hogy Magyarország visszaszerezze a jó kapcsolatok lehetőségét a térségben, és miniszterelnökként az EU-elnökség átvétele után ezért tette éppen Kairóban az első olyan látogatását, amely az Európai Unión kívül van.

A kormányfő szerint az arab világ olyan sarka a földgolyónak, ahol a magyaroknak kifejezetten jó híre van. Ez nem mondható el a Föld mindegyik sarkáról, "itt azonban szeretnek bennünket" - hangsúlyozta, megjegyezve, hogy ez még a kommunista időkre nyúlik vissza, amikor magyarországi nagy cégek komoly fejlesztéseket hajtottak végre Egyiptomban és más arab országokban. Emellett az egyiptomi értelmiség soraiban is található több száz olyan szakember, aki Magyarországon szerezte meg a diplomáját, vagyis "személyes kapcsolatban is állnak velünk" - hívta fel a figyelmet.

Orbán Viktor úgy látja, "Egyiptom kulcsszerepet játszik ennek a térségnek a stabilitásában. Ők szeretnék, hogy ha az EU ezt elismerné. (...) Egy +advanced statust+ szeretnének megszerezni, s mi ezt támogatjuk". Hozzáfűzte, az EU soros elnökeként Magyarország, majd az őt követő Lengyelország sokat tehet az EU és az arab világ kapcsolatainak erősítésében, ugyanis "valahogy a közép-európaiak jobban megtalálják a hangot Egyiptomban az arabokkal, mint a nagy államok képviselői".

Kérdésre megerősítette, vasárnap az Arab Liga főtitkárával, Amr Múszával folytatott tárgyaláson téma volt a tunéziai helyzet is, amelyről - mint idézte - a liga főtitkára azt mondta, forradalomnak tekinti az ott történteket. A tunéziai felkelésnek van egy szociális tartalma is, "amin nekünk, magyaroknak is érdemes hosszabb távon elgondolkodni", hiszen az élelmiszerárak robbanásszerű növekedése volt az egyik kiváltó oka a megmozdulásoknak - hangsúlyozta Orbán Viktor, megjegyezve, hogy ez újabb kihívást jelent a tradicionálisan jó mezőgazdasági hagyományokkal rendelkező országok számára, mint amilyen például Magyarország is.

Orbán Viktor ezt követően Ahmed Nazif egyiptomi miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseket. Az EU soros elnökségét adó Magyarország kormányfője világossá tette: meggyőződése, hogy stabilizálása után az euró újra erős valuta lesz.

Orbán Viktor Ahmed Naziffal az egyiptomi miniszterelnöki hivatalban találkozott, ahol - mint az MTI a magyar tárgyalódelegációtól megtudta -, a két kormányfő kölcsönösen tájékoztatta egymást országa gazdasági helyzetéről és gazdaságfejlesztési terveiről, amelyek sok területen összehangolhatók. Így a magyar-egyiptomi üzleti-gazdasági kapcsolatok előtt széles távlatok nyílhatnak - állapították meg.

Az MTI úgy tudja, Orbán Viktor tájékoztatta vendéglátóját az Európai Unió előtt álló kihívásokról is, és ezzel összefüggésben kifejezte azon meggyőződését, hogy az euró - stabilizálása után - újra erős valuta lesz, s ezért Magyarországnak is fontos lesz a csatlakozás az eurózónához.


Forrás: MTI