A régi könyveket lapozgatva gyakran érzünk dohos szagot, amely a papírlapokból kipárolgó illékony szerves anyagokból származik. Ismert, hogy a hőmérséklet és a relatív páratartalom csökkentésével hatékonyan lassítható a kipárolgás és a könyvlapok elöregedési folyamata. Egy új kutatás arra is rávilágított, hogy a könyvlapok elöregedésével miként változik az illékony szerves anyag összetétele. Mindennek pedig a történelmi dokumentumok, kéziratok megőrzésben, állagvédelmében lehet nagy jelentősége.

Matija Strlic, a University College London-ban működő Fenntartható Örökség Központ munkatársa az Analytical Chemistry folyóirat legújabb számában közzétett tanulmánya részletesen bemutatja a kutatást, amelyben 72 darab 19-20. századi, különböző könyvlap lebomlását kísérték figyelemmel abból a szempontból, hogy milyen illékony szerves anyagok szabadulnak fel az elöregedés során.

Az elemzés során kimutatták, hogy a 15 leggyakoribb illékony szerves anyag statisztikai előfordulása hozzárendelhető a papír állapotromlásának szempontjából legkritikusabb lignin és a gyanta tartalomhoz. A papír alapanyagát jelentő faanyag sejtfalából származó lignin például a papírlap elöregedésével, a lebomlás során ecetsavat bocsát ki. A gyanta víztaszító és az írást könnyítő anyagként kerül a papírba, és maró, savas melléktermékekre bomlik le, s a párolgás során aldehidek, ketonok keletkeznek.

Az eredmények a történelmi dokumentumok megőrzésben nyithatnak új utat, hiszen az illékony szerves anyagok összetételének változásából pontos következtetést vonhatunk le a papír állapotára, anélkül, hogy a sérülékeny régi iratok, könyvek lapjait bolygatni kellene.

Forrás: mult-kor.hu