Különös figyelmet kap három őshonos faj: a kétpettyes, a kilencpettyes és a kereszt mintájú katicabogár. Valaha a kilencpettyes volt a legelterjedtebb katicafaj az Egyesült Államokban és Kanadában, a program kezdetére azonban szinte teljesen eltűnt a két országból. A kutatók úgy vélik, a nem honos katicafajok kártevők elleni felhasználása vezethetett a most már védett három faj kiszorulásához. A beérkezett fotókon is többnyire az európai hétpettyes és az ázsiai sokszínű katicabogár látható, ám egyre gyakrabban bukkannak fel az őshonos fajok képei is.

Losey szerint a nagy áttörés idén júniusban következett be, amikor egy oregoni vidéki ház hátsókertjében egy anya és hatéves lánya egész katicatelepet talált. A kutató munkatársával és befogóhálókkal repülőre szállt, majd 13 kilencpettyes és 30 kereszt mintájú katicával tért vissza Ithacába. Azóta a katicák szorgalmasan szaporodnak a Cornell laboratóriumában. Losey vizsgálatokat tervez, amelyekből kiderülhet, miért szorultak vissza az őshonos fajok a kártevők ellen betelepített európai és ázsiai katicafajokkal szemben.

A kutató szerint lehet, hogy az őshonos fajok lassabban fejlődnek ki, kevesebbet esznek, érzékenyebbek a parazitákkal és kórokozókkal szemben, esetleg egymás közt szaporodtak, és hétpettyes kinézetet öltöttek. A kutatás meghatározott pontján a laboratóriumból kikerülnek a katicabogarak a terepre, mert Losey szaporítási programja alapvetően a természetes állapot visszaállítását célozza.

forrás: index.hu