Az Asszír Birodalom virágkorában, Kr.e. 668 és Kr.e. 627 között Egyiptomtól Perzsiáig terjedt, s a mai Törökországnak majdnem az egész területét birtokolta. Ám idővel túl nagyra duzzadt, s képtelen volt megvédeni magát a babiloniak és szövetségeseik ellen. Az ékírásos levélben említett város, Tusan, nyüzsgő kereskedelme révén az Asszír Birodalom egyik leggazdagabb települése, regionális központja volt. Elestével vette valószínűleg kezdetét a birodalom összeomlása - olvasható a gött Times online kiadásában .

A mindössze egy mobiltelefon-nagyságú agyagtáblára Törökország délkeleti részén, egy egykori asszír város romjainak a feltárása során bukkantak.

A Kr.e. 630-ban íródott 30-soros üzenetben egy bizonyos Mannu-i-Libbali, Tusan városának halálra rémített kincstárnoka a település reménytelen helyzetét vázolja fel, amely híján van mind hadi felszerelésnek, mind katonának. Mint felpanaszolja, szükség lenne képzett katonai parancsnokokra, ahogy fegyverkészítőkre is, csak így lenne valami remény a város megvédésére.

A levél szerint mindenki, aki tudott, már elmenekült a közelgő babiloni sereg és szövetségesei elől, a kincstárnokot gyakorlatilag lehetetlen feladat elé állítva.

"Egyetlen olyan mester, vagy képzett parancsnok sem maradt a városban, akit felsoroltam a levélben, hogyan irányítanám én a védelmet? A halál közeleg, közülünk senki sem menekülhet, nekem végem" - írta a kincstárnok.

A babiloni megszállás után a területet felosztották. Egy része a Babiloni Birodalomé lett, a többi a szövetségeseké, köztük a médeké. Fél évszázaddal később mindent a Nagy Kürosz irányította Perzsa Birodalom kebelezett be.

John MacGinnis,a Cambridge-i Egyetem régésze szerint, aki a feltárásokat irányította, a levél az asszírok bukásának folyamatát írja le. A régészeknek nagy szerencséjük volt a lelettel, ugyanis igen csekély az esélye, hogy az egykori hadszíntérről egy ilyen törékeny agyagtábla csaknem sértetlenül előkerüljön.

index.hu