A gyümölcsök édes ízét főleg a fruktóz adja, amely édesebb, mint az emberi szervezetben, a vérünkben keringő, döntően a szőlőcukorral azonos vércukor. Ráadásul a gyümölcscukor nemcsak gyümölcsökből, de olcsóbb mezőgazdasági termékekből, például kukoricából is előállítható. A fruktózból, mivel édesebb a szőlőcukornál, kevesebbet kell az édesipari árukban használni, hőálló, így sütésre alkalmas és a gyümölcscukorral készült sütemény tovább friss marad.

Peter J. Havel és munkatársai 32 túlsúlyos önkéntest toboroztak programjukba, amelynek kezdetén a résztvevők két hétre beköltöztek a Kalifornai Egyetem egyik intézetébe, ahol sokrétű vizsgálatokat végeztek velük és rajtuk. A csoport két fele ezután napi kalóriaigényének egynegyedét 12 hétig olyan üdítőital formájában fogyasztotta el, amelyet vagy tiszta szőlőcukorral, vagy gyümölcscukorral édesítettek.

A következő negyedévben a vizsgálati alanyok otthon éltek, de vizsgálatokra rendszeresen bejártak az egyetemre. A 12. hét végén kétheti megfigyelésre ismét visszatértek a kutatóintézet falai közé, ugyanazokra a vizsgálatokra, amelyeket az első két hétben végeztek rajtuk. Mindkét csoport tagjai egyformán híztak az üdítőital-kúra végére, de a kutatók meglepetésére a gyümölcscukorral készült üdítőn élők májműködésében is kedvezőtlen változásokat észleltek.

A még nagyobb meglepetést az jelentette, hogy a gyümölcscukor hatására a vizsgálati alanyok vérének koleszterinszintje és egy másik, kedvezőtlen vérzsírösszetevő mennyisége megnőtt, ami hosszú távon a koszorúér-betegség kockázatát jelentősen növelte. A fruktózt fogyasztók cukorbetegségre utaló hajlama is fokozódott.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a friss gyümölcs fogyasztásától nem kell tartózkodni, de a cukros üdítők manapság gyakori, mértéktelen fogyasztása nem csak hizlal, de egyéb szempontból is egészségtelen.

MTI