Az Északnyugat-Michigani Egyetem víz alatti régészeti professzora, Mark Holley vezette kutatócsoport 2007 nyarán fedezte fel azokat a titokzatos köveket, amelyek ma a Michigan-tó felszíne alatt 12 méterrel találhatók. Az elsődleges tesztek alapján az ott talált masztodon-faragványt datálni is tudták, és az nagyjából 10 ezer éves lehet, amikor már emberek és őskori állatok egyaránt lakták a területet. Ez persze magában még nem lenne érdekes, hiszen az utolsó jégkorszak során, mintegy 10 ezer évvel ezelőtt a területet borító jégtakaró elolvadt, az így keletkező víz pedig feltöltötte a tómedret, ahol korábban emberek élhettek.

A Michigan-tó édesvizű, az észak-amerikai Nagy-tavak tórendszer harmadik és a világ ötödik legnagyobb kiterjedésű tava, területe teljes egészében az Amerikai Egyesült Államokon belül fekszik. Elnevezése az Ojibwa indiánok mishigami (nagy víz) szavából ered, melynek kiejtés utáni angol leírása „Michigan”. A kutatók eredetileg ősi hajóroncsokat kerestek és a vizsgálatokhoz egy különleges hangradart (Kongsberg-Mesotech MS 1000) használtak.

A szerkezet által készített képek lenyűgözőek: a legtöbb olyan, mintha művészeti alkotásokat, vagy épp a Mars felszínéről készített fotókat néznénk. Azokon több érdekesség is látható, így például hajóroncsok, autók, egy polgárháborús kikötő maradványai. A legmeglepőbb azonban nem ez volt, hanem egy titokzatos prehisztorikus kőkör, amelynek korábban még a létezésére sem gyanakodtak.

Bár a már említett faragvány hiteleségét sokan vitatják, az azonban biztos, hogy a hasonló épített struktúra megalkotásához emberi tevékenységre lehetett szükség - ahogy a Michiganben már korábban talált petroglifekhez, és állókövekhez egyaránt. Lehetséges hát, hogy véletlen megtalálták az amerikai Stonehenge-et, amelynek léte arra utalhat, hogy a többi tó is hasonlóan sokkoló kincseket rejthet. Biztosat azonban a részletesebb tudományos vizsgálatokig nem tudhatunk.

Forrás: multkor.hu