Amit ugyanis Délnyugat-Kínában találtak, az éppen a hiányzó láncszem, ezért is nevezték el Odontochelys semitestaceának, azaz „fogas félpáncélosnak”. Ennek külső páncélja egyértelműen a bordáiból és a gerincéből nőtt, nem pedig a bőréből. A kövületből az is kiderül, hogy a teknősök eredetileg vízi állatok voltak, nem szárazföldiek, és 10 millió évvel korábban jelentek meg, mint korábban feltételezték. A teknősök a dinoszauruszok kora óta nagyjából ugyanúgy néznek ki, mint ma. De a tudósok az 1800-as évek eleje óta vitatkoztak azon, hogy hogyan keletkezett a teknősök páncélja. Az egyik iskola szerint kis elcsontosodott lemezek alakultak ki a bőrből, és ezek idővel összeolvadtak a bordákkal. A másik teória szerint előbb az alsó, puhább páncél alakult ki, később pedig a bordák és a csigolyák kiszélesedtek és összenőttek a felső páncéllá. Ez zajlik le a tojásban a mai teknősembrió fejődése közben is. Az Odontochelys azt bizonyítja, hogy ugyanez a folyamat ment végbe a felnőtt egyedekben is. Az Odontochelysnek már megvan a kifejlett hasi páncélja, de a felső páncélja még csak félig van kialakulva. Ebből a tudósok arra is következtetnek, hogy az a teknős vízben élt. Ha a hasát kellett jobban védenie, akkor az ellenségei nyilván vízi állatok voltak. A szárazföldi hüllők hasa közel van a talajhoz, így nem sok veszélynek van kitéve. A leletről szóló beszámoló a Nature című brit tudományos hetilap csütörtöki számában jelent meg.
(FH)