Miért izzik vörösen a világ legnagyobb kék gyémántja?
2008. január 15.,kedd 11:43 |
A kutatók megfejtették, miért parázslik kísérteties vörös színben a világ legnagyobb kék gyémántja. Azt is kiderítették, hogy ez egyáltalán nem egyedülálló és nem is furcsaság.
A Hope-gyémánt (amely nevét nem a reményről, hanem egyik tulajdonosáról kapta) a világ egyik leghíresebb és leghírhedtebb gyémántja.
Az évszázadokon át annyi viszályt szító gyémánt a közelmúltig a tudósoknak is fejtörést okozott: nem tudtak rájönni, miért izzik mélyvörös színben több másodpercig azután, hogy ultraibolya fénnyel megvilágítják. Azt gondolták erről a jelenségről, hogy meglehetősen ritka.
A magyarázatot Sally Maganának, a Tengerészeti Kutatólaboratórium drágakőkutatójának sikerült megtalálnia.
A kutatók fölfedezték, hogy egyedi módon bár, de valójában mindegyik kék gyémánt foszforeszkál vörös vagy kékeszöld fénnyel. Egyesek, mint a Hope-gyémánt jóval kevesebb zöldeskék fényt bocsátanak ki, ezért a vörös parázslás dominál. A foszforeszkálás oka elsődlegesen a bór elem jelenléte – de a vizuális hatás finomabb részleteinek kidolgozása még hátra van.
Tehát a Hope-gyémánt izzása egyáltalán nem ritkaság, jelentette ki Magana egy nyilatkozatában. Ráadásul nem is a Hope-gyémánt „teljesít a legjobban” sem időtartamban, sem intenzitásban. Akadt olyan kék gyémánt is, amelyik 28 másodpercig foszforeszkált, a Hope-gyémánt 8,2 másodpercével szemben.
A mérete miatt viszont a Hope-gyémántnál sokkal látványosabb a jelenség. „Mivel olyan nagy, úgy tűnik, mintha egy izzó parazsat tartanánk a kezünkben” – nyilatkozta a sajtónak Magana.
Tudományos és egyéb szempontból azonban még fontosabb az, hogy a különböző egyedi gyémántok egyedi színkeveréket sugároznak ki, ami az elhalványulás egyedi sebességével kombinálva egyfajta ujjlenyomatként használható a kék gyémántoknál. Így például rögtön megválaszolható az a korábban szinte megoldhatatlannak tűnő kérdés, hogy bizonyos kisebb kövek mely nagyobb gyémántok földarabolásából származnak. Az egyetlen nagy kőből származóknak ugyanis egyformák a foszforeszkálással kapcsolatos jellemzőik.
(www.geographic.hu)
Az évszázadokon át annyi viszályt szító gyémánt a közelmúltig a tudósoknak is fejtörést okozott: nem tudtak rájönni, miért izzik mélyvörös színben több másodpercig azután, hogy ultraibolya fénnyel megvilágítják. Azt gondolták erről a jelenségről, hogy meglehetősen ritka.
A magyarázatot Sally Maganának, a Tengerészeti Kutatólaboratórium drágakőkutatójának sikerült megtalálnia.
A kutatók fölfedezték, hogy egyedi módon bár, de valójában mindegyik kék gyémánt foszforeszkál vörös vagy kékeszöld fénnyel. Egyesek, mint a Hope-gyémánt jóval kevesebb zöldeskék fényt bocsátanak ki, ezért a vörös parázslás dominál. A foszforeszkálás oka elsődlegesen a bór elem jelenléte – de a vizuális hatás finomabb részleteinek kidolgozása még hátra van.
Tehát a Hope-gyémánt izzása egyáltalán nem ritkaság, jelentette ki Magana egy nyilatkozatában. Ráadásul nem is a Hope-gyémánt „teljesít a legjobban” sem időtartamban, sem intenzitásban. Akadt olyan kék gyémánt is, amelyik 28 másodpercig foszforeszkált, a Hope-gyémánt 8,2 másodpercével szemben.
A mérete miatt viszont a Hope-gyémántnál sokkal látványosabb a jelenség. „Mivel olyan nagy, úgy tűnik, mintha egy izzó parazsat tartanánk a kezünkben” – nyilatkozta a sajtónak Magana.
Tudományos és egyéb szempontból azonban még fontosabb az, hogy a különböző egyedi gyémántok egyedi színkeveréket sugároznak ki, ami az elhalványulás egyedi sebességével kombinálva egyfajta ujjlenyomatként használható a kék gyémántoknál. Így például rögtön megválaszolható az a korábban szinte megoldhatatlannak tűnő kérdés, hogy bizonyos kisebb kövek mely nagyobb gyémántok földarabolásából származnak. Az egyetlen nagy kőből származóknak ugyanis egyformák a foszforeszkálással kapcsolatos jellemzőik.
(www.geographic.hu)