Kalohírek

 

Gyúlékony jégmezők után kutatnak

2007. december 17.,hétfő 19:28  | 
Miközben Kína és India a tengerpartjai mentén jégbe fagyott metángáz kitermelését tervezi, a németországi kieli egyetem kutatói a környezetvédők aggodalmaira is választ találtak. A metángáz helyére ugyanis széndioxidot ültetnének, azaz környezetvédelmi szempontból nullszaldós folyamat eredményeként nyerhetnének energiát a kitermelő országok. Kérdés, hogy érdekli-e őket egyáltalán az eljárás.<br /> <br />
Megosztás: 

Nap mint nap hallani immár arról, hogy a kínai gazdaság energiaéhsége milyen hatással van a világgazdasági és világpolitikai folyamatokra, és nem utolsó sorban környezetünk, a Föld klímájának megváltozására. Kína energiaéhsége környezetvédelmi szempontból valóban aggasztónak tűnik, bár felsejlenek azért olyan megoldások is, amelyekkel a globális környezeti katasztrófa elkerülhetőnek tűnik.

Miközben az ázsiai ország jórészt még mindig szénerőművekkel látja el iparát energiával, a kínai vezetők is tisztában vannak azzal, hogy minden lehetséges energiaforrás jól jöhet. Pláne, ha az a kínai tengerpart közelében van.

Ég a jég

Kína mellett Dél-Korea, Tajvan és India is dollármilliókat öl egy Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban eddig ugyancsak szkepszissel kezelt módszer kifejlesztésébe: a permafrostba, azaz az örökké fagyott altalajban, illetve a tengerek 4-500 méteres mélységébe zárt metángáz esetleges kiszabadítását és energetikai hasznosítását ezen ázsiai országok töretlen gazdasági fejlődése kényszerítheti ki.

A jelenség, hogy a jégbe, kőzetekbe zárt metángáz is elégethető, nem túl régóta ismert: nagyjából a hetvenes évek elején jöttek rá a kutatók és az olaj- valamint földgázipari cégek arra, hogy a földgázvezetékekben jégdugóként problémát okozó anyag hidegen is ég. Azóta nyugaton folyamatosan kísérleteztek az „égő jégdarabokkal”, ám valódi áttörés mégsem következett be.

Pedig jégbe zárt formában döbbenetes mennyiségű metán található a tengerek mélyén és az örökké fagyott altalajban. Egyes becslések szerint a világ kiaknázható és nem kiaknázható kőolajmennyiségének akár a négyszerese is lehet az a metánmennyiség, amely jégbe fagyva tárolódik évmilliók óta. Általában a tengerpartok mentén húzódó lemezek és az északi valamint a déli sarkvidékek mentén található területek a fő lelőhelyek, ám pontos adatokkal a mennyiség vonatkozásában egyelőre senki nem tud szolgálni. Egy biztos: akár a lángoló jég is megoldhatná a világ energiaválságát. Persze azért veszélyei is vannak a jégszerű metánnak.

(www.geographic.hu)

Blogok

Ezt fald fel!  Lajcsi szelet

Tudom, nemrég voltak az ünnepek, és annyi sütit ettünk, amennyi csak belénk fért, de [...]

Mit nézzünk ma a tévében?  Hétfő, február 22. – Búcsú

Kedves Olvasóim! Úgy döntöttem, nem írom tovább ezt a blogot. Ennek oka elsősorban a tévéműsorok kínálatának erodálódása: nincs már mit ajánlgatni.[...]